Új zoológiai felfedezések Yucatán állam víz alatti barlangjaiban

Tüskés szárú cserjék és kaktuszok közt gyalogolunk a forró karsztos síkságon – az utolsó szakaszon már a terepjáró sem boldogul. Egyszer csak hatalmas, magányos chaca fát pillantunk meg, és tudjuk: megérkeztünk a Föld egyik hátborzongatóan különös élőhelyére.

Magyar dendrológus a matuzsálemek földjén

Jakusima, Japán. Egy magyar kutató tekint fel a hatalmas japánciprusra. Tíz ember is kevés lenne, hogy átöleljék a kétezer éves, 40 méter magas fát. Ez csak egy a 22 ritka nyitvatermő közül, amelyek élőhelyét Rácz István, a Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának főmuzeológusa kutatta 2013-ban.

Albánia földalatti lakói

Jó száz éve már, hogy a magyarok élen járnak a Balkán-kutatásban, és számos expedíció indult az utóbbi évtizedekben is Albánia részben még mindig ismeretlen növény és állatvilágának feltérképezésére. Bár érkeztek hírek arról, hogy élnek az országban földikutyák, de a tudomány eddig nem regisztrálta őket. 2014 szeptemberében Csorba Gábor harmadmagával indult útnak, hogy megkeresse az országban eddig rejtve maradt kisemlőst.

Biodiverzitás-kutatás a Covid idején 2020

2020, ez a sok szempontból nehéz és viszontagságos év sem akadályozhatta meg a Magyar Természettudományi Múzeum munkatársait abban, hogy értékes eredményekkel gazdagítsák a biodiverzitás-kutatást. Hetvenegy tudományra új faj, hat alfaj és három nemzetség született a múzeum (vagy éppen a home office) falain belül. Ismerkedjünk meg természetrajzi örökségünk legújabb kincseivel!

Ciripelő rovarok kutatója

Puskás Gellért középiskolásként rengeteget madarászott, majd érdeklődése egyre inkább az egyenesszárnyúak felé fordult.

A hüllők védelmében

Dr. Babocsay Gergely gyerekkorában az aranyhörcsögtől kezdve a fehér egéren át a mezei tücsökig mindent hazavitt,

Őskori bestiák nyomában

Interjú Alejandro Pérez Ramos-szal, aki a Valenciai Egyetemen kezdte felsőfokú tanulmányait biológia szakon, ahol az emlősök evolúciójával és anyagcseréjével kezdett el foglalkoz

A sutabogarak nyomában

Tomáš Lackner a Synthesys program keretében érkezett Münchenből a Magyar Természettudományi Múzeumba.

Miért fontos a mohák védelme?

Mohák szinte bárhol előfordulhatnak környezetünkben, megtelepednek kertünkben, árnyas erdőkben, napsütötte réteken, sőt még

Négylábú múmiavilág

A Múmiavilág című kiállításunkban megtudhattuk, hogy a világ szinte minden pontján találtak m

Úrvölgyi emlék – egy rejtélyes réztárgy

Azt, hogy mi látható a képen, a legszívesebben fejtörőként adtuk volna fel kedves honlaplátogatóink számára. Fejtsük hát meg együtt a feladványt! Nos, a tárgy a színe és az itt-ott rajta zöldellő patina (rézrozsda) alapján rézből van. 

Lepra nyomai az arckoponyán

A Kis-Balaton közelében fekvő Zalavár községnek ma ezernél kevesebb lakosa van, azonban a 9. század második felében és az Árpád-kor egy részében fontos regionális centrum volt. 

A 2015-ös év hala: a kecsege

A kecsege, amelyet a Magyar Haltani Társaság – közönségszavazás útján – 2015-ben az év halának választott, hazai vizeink egyik legérdekesebb küllemű hala.

Dunai tarajosgőte (Triturus dobrogicus)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya a dunai tarajosgőtét választotta 2015-ben az év fajának.