Természetismeret

Közönséges erdeimókus

Élő mókussal Budapesten könnyedén találkozhatunk közparkokban, erdőkben, temetőkertben, magánkertekben is. A parkok mókusai jobban hozzászoktak az emberekhez, gyerekekkel is viszonylag közelről megfigyelhetőek.

Kockás piton

A kockás pitont Xántus János magyar természettudós és utazó, gyűjtötte Borneó szigetén 1870–71-ben, majd a bőrét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta.

Feketenyelű lopódarázs

A feketenyelű lopódarázs Magyarországon gyakori, Amerikából származó idegenhonos, Európába behurcolt faj. Az első ismert magyarországi példányát 2010-ben, Budapesten gyűjtötték.

Barnalábú lopódarázs

 barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Viszonylag nagyobb termetű (2–3 cm-es), jellegzetes színezetű, karcsú rovar.

Nílusi víziló állkapocsdarab agyarakkal

A Természetbúvár-terem egyik kevéssé szem előtt lévő zugában található egy nílusi víziló (Hippopotamus amphibius) állkapocsdarabja. Mivel a csont az állkapocsnak csak az első negyede, nem látszanak az őrlőfogak sem, ezért kevesen találják ki, milyen állathoz tartozhat.

Montírozott csíkos szkunk kölyök

A szkunknak nem a „zöld szellentése” a borzalmasan büdös, hanem a végbélnyílása közelében található két mirigy olajszerű váladéka, amelyet „áldozatára” spriccel. Ezzel próbálja távozásra bírni vélt vagy valós támadóját. Célozni is tud, és vegyi fegyverének hatótávolsága a négy métert is elérheti.

Toke gekko Xántus János gyűjtéséből

A toke gekkó a ma ismert gekkófélék második legnagyobb faja. Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Jellegzetes, erőteljes hívóhangjáról kapta a hangutánzó toke nevet. Az éjszaka aktív állat hímjei agresszívan védik saját területüket, és bátran megtámadnak más állatokat is. Délkelet-Ázsiában a toke gekkó a jó szerencsét és a termékenységet szimbolizálja.

Óriás tobzosfarkúgyík

Az óriás tobzosfarkúgyík Dél-Afrikában honos. Testét elcsontosodott, hegyes pikkelyek borítják, amelyeknek védekezéskor jó hasznát veszi. Kolóniákat alkot, melyeknek tagjai egymástól nagyjából 17 m-re, a talajba ásott üregekben élnek. Az üregeket gondosan úgy ássák ki, hogy észak felé nézzen a bejáratuk.

A bükkábrányi fosszilis erdő

A bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán egy 16 törzsből álló, eredeti pozíciójában megmaradt facsoport került a felszínre. A késő miocénből ránk maradt fatörzsek nagyjából hétmillió évesek.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Természetismeret csatornájára