Természetismeret

Leső harcsa

Hazánk legnagyobb halfaja, két és fél méteres testhosszt és 100 kg feletti súlyt is elérhet. Falánk ragadozó, menüjén gerinctelenek, halak, de akár vízimadarak és kisemlősök is szerepelnek. 

Nyugati piszedenevér

Nyáron tipikus erdőlakó faj. Szálláshelyei elsősorban fák kérge alatt találhatók, de odvakba és az erdők közelében lévő épületekbe is beköltözhet. Fontos számára az idős, természetes erdő, mert elsősorban az ilyen állományokban alakulhatnak ki számára megfelelő búvóhelyek a fákban.

Közönséges repülőagáma

A közönséges repülőagáma Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Mozgatható bordáihoz kifeszíthető bőrlebeny csatlakozik, amellyel egyik fáról a másikra siklik. Ezt a példányt Xántus János magyar természettudós és utazó gyűjtötte Vietnámban.

Nagyfejű csajkó

Jellegzetes megjelenésű bogárfajunk, mely hazánk középső részén elterjedt, bár korábbi élőhelyeiről sok helyen eltűnt. Régen a szőlőkben kártevőnek tartották, de a legfrissebb kutatások szerint sok más növényfajt is fogyaszt, így kártétele ma már nincs. 

Alpesi denevér

Korábban elterjedt a Mediterráneumban, ahol elsősorban sziklafalak repedéseiben, épületekben húzza meg magát. Egyike lehet a globális felmelegedés nyertes fajainak, mivel valószínűleg ennek hatására tolta el az elterjedésének északi határát több száz kilométerrel. 

Leopárdteknős a Kétéltű- és Hüllőgyűjteményből

A páncél e tulajdonságát ismerte fel az MTA-BME Morfodinamikai Kutatócsoportja Domokos Gábor akadémikus vezetésével, amiből megszületett a híres magyar találmány, a Gömböc. A Gömböc geometriai alakja pedig a Harvard Egyetem és a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatóit ihlette meg, amikor olyan különleges kapszulát fejlesztettek ki, ami a jövőben kiválthatja a cukorbetegeknek szükséges inzulinos fecskendőket.

Rákosi vipera

A rákosi vipera 50 cm-t alig meghaladó kígyó. Feje háromszögletű, és a halántéktájékon lévő, méregmiriggyé alakult fültőmirigyek miatt hátrafelé kiszélesedik. Hátának alapszíne világosszürke vagy szalmasárga. Teste zömök és izmos, farka rövid, a nőstényeknél hirtelen elvékonyodik. Jellegzetes mintázata a tarkótól a farok végéig cikk-cakk alakban futó sötét sáv, melyet egy világosabb sáv övez.

Redős papsapkagomba

A redős papsapkagomba március végétől májusig savanyú talajú fenyvesekben, többnyire fakorhadék közelében a talajon termő ritka gombafaj.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Természetismeret csatornájára