Természetismeret

Glyptostrobus törzse Bükkábrányból

Egy ősi mocsárciprusféle, a Glyptostrobus europaeus törzsének keresztmetszeti képe. A törzs egyike a bükkábrányi lignitbányában 2007-ben feltárt, eredeti élethelyzetében fosszilizálódott famaradványoknak.

Jávai orrszarvú

A Magyar Természettudományi Múzeum montírozott emlősei közül az egyik legkülönlegesebb a Xántus János által Jáva szigetén gyűjtött jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus). Ez a tiszteletet parancsoló méretű növényevő a Föld egyik legritkább emlőse. 

Viza

A viza (Huso huso), a legnagyobb, édesvízben is előforduló halfaj hiába hangzik el még közismert természetfilmes csatornákon is, hogy az arapaima vagy az édesvízi rája a legnagyobb ilyen hal. A viza a tokfélék családjának tagja. Másodlagosan porcos hal, ami azt jelenti, hogy őseinek csontos váza volt.

Osztrák csészegomba

Az osztrák csészegomba az egyik legkorábban megjelenő gombafaj. Februártól áprilisig láthatjuk talajon fekvő vagy eltemetett ágakon, famaradványokon. Helyenként gyakori.Termőteste 1–5 cm széles, röviden nyeles, fiatalon szabályos csésze vagy kehely alakú, később ovális vagy vese formájú. Széle kezdetben kissé behajló, idősen hullámos. Külseje az okkersárga, a rózsaszín és a narancs árnyalataiban pompázik, felülete nemezes vagy piszkosfehéren szemcsés. Belső oldala élénk cinóbervörös, felülete finoman szőrös.

Hegyes kucsmagomba

A hegyes kucsmagomba áprilistól májusig fordul elő lomberdőkben, fenyőerdőkben és ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 3–12 cm magas, 2–6 cm széles, hengeres, hegyes csúcsú és együregű. A csaknem párhuzamosan futó, vastagabb, hosszirányú bordáit rövid, kevésbé kiemelkedő keresztbordák tagolják, ezáltal a méhsejtszerű bemélyedések többé-kevésbé szabályosan, hosszanti sorokba rendeződnek. Színe szürke vagy szürkésbarna, bordái feketedők.

Nagy patkósdenevér

Magyarországon nagyobb épületek padlásterében alakítja ki kölykezőkolóniáit. Társaságkedvelő faj, a hasonló igényű csonkafülű denevérrel gyakran egy búvóhelyen fordul elő. Kizárólag melegebb, stabil mikroklímájú föld alatti élőhelyeken telel. Párzása a nyár második felétől őszig tart, esetenként tavasszal is történhet, főként barlangokban zajlik. Helyéhez hű faj, ritkán vonul nagyobb távolságra, 500 kilométeres vonulási rekordtávolsága ezért igen figyelemre méltó. 

Barnalábú lopódarázs ivadékbölcsője

A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Sárból készült jellegzetes építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtalálhatjuk.

Gyakori lopódarázs ivadékbölcsője

A gyakori lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori, őshonos fajunk. Sárból készült építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtaláljuk. A nőstény lopódarázs pókokra vadászik.

Kereknyergű patkósdenevér

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a mérsékelten fenyegetett (Near Threatened) fajok között tartja nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Közepes méretű patkósdenevérfaj. Méretei mellett orrfüggeléke alapján is jól elkülönül a másik két hazai patkósdenevérfajtól.

Komodói varánusz

A komodói varánusz a legnagyobb ma élő gyík a Földön. A hímek testhossza a 3 métert is meghaladhatja, de a nőstények is megnőnek 2,5 méteresre. Kkizárólag az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek némelyikén fordul elő (Komodo, Padar, Rintja, Gili Motang és Flores).

Oldalak

Feliratkozás RSS - Természetismeret csatornájára