Természetismeret

Semseyit

A semseyit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. A bemutatott példány a közeli Kisbányáról (Chiuzbaia) származik. Közepes hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérekben világszerte elterjedt, de mindenhol csak kis mennyiségben található. 

Lazurit

A lazúrkő világosabb sávjait kalcit (CaCO3), az aranyszínű foltokat pirit (FeS2) alkotja. A példány az afganisztáni Badahsán tartományban található, legrégebben ismert előfordulási helyéről származik. Itt évezredek, egyes források szerint már 9000 év óta bányásszák. Manapság kizárólag díszítő- és drágakőként használatos, tehát faragványokat és ékszereket készítenek belőle, de alig kétszáz évvel ezelőtt még pigmentként, azaz festékalapanyagként is alkalmazták. 

Felsőbányait

Ha alaposabban megnézzük a kép közepén lévő rücskös felszínű gömböcskéket, láthatjuk, hogy a „rücskök” valójában hegyes „tüskék”. Mivel a gömbök puhák és könnyen széthasadnak, elénk tárják keresztmetszetüket, így azt is megállapíthatjuk, hogy a „tüskék” sugarasan elhelyezkedő, megnyúlt kristálykák csúcsai. 

Andorit

Az andorit a Kárpát-övezetben, azon belül az egykori Magyar Királyság területén felfedezett ásványok egyike, először Felsőbányán (a Trianoni békeszerződés óta Baia Sprie, Románia) találták meg. Alacsony hőmérsékletű forró vizes (szakszóval hidrotermás) érctelérek ritka ásványa. 

Karvaly (Accipiter nisus)

A természetbúvár teremben két montírozott karvaly is látható, egyik reptében, zsákmányolás közben, a másik békésen üldögél. Karmai között verebet tart, nem véletlenül.  Feltűnően vékony, „pilincka” lábával nem tud olyan erős, küzdő zsákmányt ejteni, mint a baglyok vagy az egerészölyv, ezért szinte kizárólag madarakat fogyaszt.

Fekete rigó (Turdus merula)

A felnőtt hím tolla fekete, szeme körül sárga karikát visel, csőre is élénksárga. A tojó ezzel szemben barna, csőre színe nem feltűnő, a fiatalok is barnák. A hím messze hangzó éneke közismert. Forgalmas nagyvárosokban előfordul, hogy az erős fény becsapja a madarakat, és kivilágított tereken, téli éjszakán is dalra fakad.

Halászsas (Pandion haliaetus)

Az erdei dioráma kis tavánál üldögél egy faágon az a madár, amelyik minden étkezéskor orosz rulettet játszik az életével. Tápláléka – ahogy a dioráma beállítása is mutatja – szinte kizárólag halakból áll. 

Szajkó (Garrulus glandarius)

Soknevű madár, hiszen a közismert „szajkó” név mellett nevezik még mátyásmadárnakszárnyas erdésznek és az erdő bohócának. Nem összekeverendő a hollóval, ami Corvin Mátyás madara, mert a szajkó a „Mátyás! Mátyás!” - hangra emlékeztető, jellegzetes kiáltása, és nem a népmesék álruhás királya miatt kapta ezt a nevet. 

A sziklai illatosmoha igaz története

A sziklai illatosmohát 1978-ban találták meg először Magyarországon, a Bükkben, Ómassánál.

A példányt külföldi kollégák azonosították egy konferenciakirándulás során, ami sajnos nem a mi gyűjteményünkbe került, új egyedet pedig sokáig nem találtunk.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Természetismeret csatornájára