Herbarium Generale részletesen

A mai Magyar Természettudományi Múzeum botanikai szakanyagának magvát – történeti értelemben – Kitaibel Pál felbecsülhetetlen értékű herbáriuma alkotja. A herbárium tényleges létrehozása, illetve anyagának nagymértékű bővítése Sadler József és különösen Haynald Lajos nevéhez fűződik. A mintegy 32 ezer lapnyi Sadler-gyűjteményt a múzeum 1839-ben vásárolta meg. Haynald Lajos kalocsai érsek a magyar flórakutatás legnagyobb mecénása volt, aki – szerteágazó cserekapcsolatai és nagyszabású vásárlások révén – Európa egyik legnagyobb magánherbáriumát hozta létre. 1892-ben egész botanikai hagyatéka végrendeletileg a múzeumra szállt, amelynek révén (az 1870-ben megalakult) Növénytár a legrangosabb európai gyűjtemények sorába emelkedett. Haynald herbáriumával olyan neves gyűjtők lapjai kerültek a múzeumba, mint az osztrák Theodor Kotschy és Heinrich Wilhelm Schott, vagy az olasz Luis Sodiro.

A Herbarium Generale szakanyagában – a fent említett kutatók herbáriumi anyagain kívül – kiemelt értéket képviselnek Biró Lajos új-guineai, Csiki Ernő orosz és ázsiai, Hollós László kaukázusi, továbbá Emanuel Weiss kelet-ázsiai gyűjtései. A gyűjteményben különösen sok balkáni anyag található, főleg Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Janka Viktor, Andrasovszky József, Degen Árpád, Jávorka Sándor, Kümmerle Jenő Béla, Pénzes Antal és Ujhelyi József gyűjtéséből. Andreánszky Gábor expedíciói révén Dél-Európából és Észak-Afrikából is jelentős mennyiségű lapunk van. Az újabb gyűjtések közül Pócs Tamás vietnámi és afrikai, Borhidi Attila kubai, Jankó Béla mongóliai, Debreczy Zsolt és Rácz István az északi félteke különböző tájairól származó dendrológiai, továbbá Barina Zoltán és munkatársainak albániai anyagát kell kiemelni.