Herbarium Generale

 

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának virágosnövény-gyűjteményeinek példányszáma meghaladja a másfélmillió példányt, ezért immár egy évszázada, praktikusan két részre van osztva. A Kárpát-medence őshonos virágos növényei a Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjteményben, a világ más részein gyűjtött növénypéldányok a Herbarium Generale gyűjteményben találhatók. Az utóbbi gyűjtemény Földünk őshonos virágos növényeinek több mint 700 ezer herbáriumi lapját tartalmazza.

Munkatársak:
Gyűjteményvezető és kurátor: Bauer Norbert
Preparátorok: György Erzsébet

 

Nevezetes gyűjteményrészek

Herbarium Generale 

A mai Magyar Természettudományi Múzeum botanikai szakanyagának magvát – történeti értelemben – Kitaibel Pál felbecsülhetetlen értékű herbáriuma alkotja. A herbárium tényleges létrehozása, illetve anyagának nagymértékű bővítése Sadler József és különösen Haynald Lajos nevéhez fűződik. A mintegy 32 ezer lapot tartalmazó Sadler-gyűjteményt a múzeum 1839-ben vásárolta meg. Haynald Lajos kalocsai érsek a magyar flórakutatás legnagyobb mecénása volt, aki – szerteágazó cserekapcsolatai és jelentős magángyűjtemények megvásárlásával – Európa egyik legnagyobb magánherbáriumával rendelkezett. 1892-ben egész botanikai hagyatéka végrendeletileg a múzeumra szállt. Ennek köszönhetően a 19. század végére Növénytár a legrangosabb európai gyűjtemények sorába emelkedett. Haynald Lajos százezer példányt meghaladó herbáriumával kerültek hozzánk a bánsági Johann Heuffel, az osztrák Theodor Kotschy és Heinrich Wilhelm Schott, az olasz Luis Sodiro és számos tizenkilencedik századi kortárs herbarista anyagaival gazdagodott gyűjteményünk.

A Herbarium Generale 20. században is gazdagodó szakanyagában  kiemelést érdemelnek Biró Lajos új-guineai, Csiki Ernő orosz és ázsiai, Hollós László kaukázusi, továbbá ide kerültek Emanuel Weiss kelet-ázsiai gyűjtései. A gyűjteményben különösen sok balkáni anyag található, főleg Frivaldszky Imre, Frivaldszky János, Janka Viktor, Andrasovszky József, Degen Árpád, Jávorka Sándor, Kümmerle Jenő Béla, Pénzes Antal és Ujhelyi József gyűjtéséből. Andreánszky Gábor expedíciói révén Dél-Európából és Észak-Afrikából is jelentős mennyiségű lapunk van. Agyűjteményben kutathatók Pócs Tamás vietnámi és afrikai, Borhidi Attila kubai, Jankó Béla mongóliai expedícióinak bizonyítópéldányai is.

A Herbarium Generale részét képezi a mintegy 23 ezer lapot tartalmazó nyitvatermők gyűjteménye a Herbarium Generale részeként önálló csoportot formál.

A Herbarium Generale gyűjtemény kis része a Növénytár Könyves Kálmán körúti épületében található, szakanyagának túlnyomó része azonban a múzeum Ludovika téri épületének mélyraktárában található, kompakt tárolópolcos rendszerben elhelyezve.

A Herbarium Generale szakanyagáról számítógépes adatbázis nem áll rendelkezésre. Az anyagot személyesen a helyszínen, a Növénytár muzeológusai segítségével lehet tanulmányozni.

 

A gyűjtemény munkanapokon, a gyűjteményvezetővel történt előzetes egyeztetés után látogatható: bauer.norbert@nhmus.hu

A helyszíni kutatáshoz írásbeli engedély [link] szükséges, amelyet a tervezett látogatás előtt legalább 3 munkanappal kell kérni.

 

 

 

 

 

 

 

A Magyar Természettudományi Múzeum Növénytárának virágosnövény-gyűjteménye két részre van osztva. A Kárpát-medence őshonos virágos növényei a Herbarium Carpato-Pannonicum-ban, minden egyéb, a világ más részén gyűjtött lap a Herbarium Generale-ban található. Az utóbbi gyűjtemény Földünk őshonos virágos növényeinek több mint 700 ezer herbáriumi lapját tartalmazza. Sajnos típusanyagának túlnyomó része feltáratlan.
A gyűjteményről részletesen

Munkatársak
Gyűjteményvezető: 
Kurátor:
Preparátorok: 

Nevezetes gyűjteményrészek

Nyitvatermők gyűjteménye
A 23 ezer lapot tartalmazó nyitvatermők gyűjteménye a Herbarium Generale részeként önálló csoportot formál. A rendkívül változatos nyitvatermők a sarkvidékek és sivatagok kivételével a Föld minden szárazföldi területén előfordulnak, bár egyes csikófarkfélék sivatagi élőhelyen is megtalálhatók. Legtöbbjük fa vagy cserje, jelentős részük a Föld nagy erdőségeinek ökológiailag, gazdaságilag is fontos alkotóeleme. A mintegy 800 nyitvatermőfaj többsége – 700 faj – toboztermő, ezek közül 540 él a mérsékelt övi és csatlakozó területeken, a többi a trópusokon. A Föld legnagyobb nyitvatermője  egy hegyi mamutfenyő (Sequoiadendron giganteum), amelynek térfogata közel 1500 m3, és törzsének átmérője a talaj közelében 10 m.
A Nyitvatermők gyűjteményéről részletesen

Haynald Lajos herbáriuma
Haynald Lajos (1816–1891) gyulafehérvári püspök (1851), kalocsai érsek (1867), bíboros (1879), a magyar flórakutatás legnagyobb mecénása. Egyházi és politikai tevékenysége mellett tudományos szinten foglalkozott a botanikával. Mindenütt gyűjtött, ahol csak megfordult: a Kárpát-medencében (főként Erdélyben, Szécsény és Kalocsa környékén), Olaszországban, Nyugat-Európában. Gyűjteményét – szerteágazó cserekapcsolatai és nagyszabású vásárlások révén – Európa egyik legnagyobb (több mint százezer lapból álló) magánherbáriumává fejlesztette. Herbáriumának tudományos szempontból legjelentősebb részei Heuffel János (1800–1857), Theodor Kotschy (1813–1866) és Heinrich Wilhelm Schott (1794–1865) gyűjteményei.
1892-ben egész botanikai hagyatéka végrendeletileg a múzeumra szállt, ezzel a Növénytár szakanyaga a legrangosabb európai gyűjtemények sorába emelkedett.

Hozzáférés
A Herbarium Generale szakanyagáról számítógépes adatbázis nem áll rendelkezésre. Az anyagot személyesen a helyszínen, a Növénytár virágos kutatóinak segítségével lehet tanulmányozni.

A gyűjtemény kis része a Növénytár Könyves Kálmán körúti épületében található, szakanyagának túlnyomó részét azonban a múzeum Ludovika téri épületének mélyraktárában,  tárlópolcos szekrénykomplexumban tároljuk.

A gyűjtemény munkanapokon, a gyűjteményvezetővel történt előzetes egyeztetés után látogatható: bauer.norbert@nhmus.hu
A helyszíni kutatáshoz írásbeli engedély [link] szükséges, amelyet a tervezett látogatás előtt legalább 3 munkanappal kell kérni.