Viza

Viza rekonstrukciója a Sokszínű élet kiállításban

A viza (Huso huso), a legnagyobb, édesvízben is előforduló halfaj hiába hangzik el még közismert természetfilmes csatornákon is, hogy az arapaima vagy az édesvízi rája a legnagyobb ilyen hal. A viza a tokfélék családjának tagja. Másodlagosan porcos hal, ami azt jelenti, hogy őseinek csontos váza volt. Így természetesen nem rokona a valódi porcoshalaknak, vagyis a cápáknak és a rájáknak. Az igazoltan legnagyobb egyed, amelyet valaha fogtak, 7,2 m hosszú, és 1571 kg tömegű volt. Oroszországban halászták ki a Volga vízrendszeréből. Magyarországon 560 kilós volt a legnagyobb hiteles fogás 1857-ben, Pesten. Az állandó kiállításunkon található rekonstrukció tehát életnagyságú.

Viza rekonstrukciója a Sokszínű élet kiállításban (kép: Szabados Tamás)

A rokonaihoz hasonlóan vándorló, úgynevezett anadrom halfaj. Miután eléri ivarérett korát (ami a nemétől függően 12–22 év) néhány évente felvándorol annak a helynek a közelébe, ahol kikelt az ikrából, és ott szaporodik. Sajnos hozzánk már nem tud felúszni a Dunán az 1970-ben a szerb-román határon épült Vaskapu vízerőmű miatt, bár néhány egyed olykor átjut a hajózsilipen. Legutóbb 1987-ben Paksnál fogtak egy 3 méter hosszú, 180 kilós vizát. Sajnos nem sikerült élve eljuttatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe.

Viza rekonstrukciója a Sokszínű élet kiállításban (kép: Szabados Tamás)

A viza legértékesebb része az ikrája, ami a nőstény tömegének a 20 százalékát is kiteheti. A halfaj orosz neve beluga, ami kissé félrevezető, mert a Jeges-tengerben élő egyik delfint (valójában cetfajt) is belugának hívják. Nagy, 3–4 mm átmérőjű, tiszta, fényes, lágy ikrájának színe a halvány ezüstszürkétől a feketéig terjed. A kaviár íze krémes, vajas, diós, kellemesen sós, halízű. 100 gramm belugakaviár ára az ikra méretétől és színétől függően 90–200 ezer forint. A világ egyik legritkább és legdrágább kaviárja, az iráni Almas (gyémánt) 100 grammja arany dobozban 500 ezer forint.

Viza rekonstrukciója a Sokszínű élet kiállításban (kép: Szabados Tamás)

E faj halászatának régen hazánkban népgazdasági jelentősége volt. A mai Vizafogónál volt egy sekély mellékága a Dunának, és ott építettek vizafogót. Mellette halmészárszék működött, ahol a frissen fogott zsákmányt értékesítették. Halenyvét őseink a rettegett reflexíjaik készítésekor használták.

Viza rekonstrukciója a Sokszínű élet kiállításban (kép: Szabados Tamás)

szerző: Kispál István (Közművelődési Osztály)