Bemutatkoznak az MNMKK kiemelt tagintézményeinek társadalmi felelősségvállalás fókuszú, adaptálható projektjei
Ma már talán nincs olyan közgyűjtemény, mely lehetőségeihez mérten ne törekedne arra, hogy valamely okból marginalizált társadalmi csoportok számára hozzáférhetőbbé tegye működését, kiállításait, gyűjteményét. Tapintható tárlat látásukban korlátozott személyeknek, indukciós hurok hallásukban, KÉK kommunikáció (nyelven belüli fordítás) tanulásban, rámparendszer mozgásukban akadályozottaknak, projektek szociálisan hátrányos helyzetű embereknek és hosszan folytatható a sor, milyen célcsoportok igényeinek figyelembevételével válhat egy közgyűjtemény valóban inkluzívvá. A végcél, a maradéktalanul inkluzív intézmény talán nem érhető el, de a hiteles tapasztalatok megosztása a hozzáférhetőséget támogató kezdeményezések esetében alapvető fontosságú, hiszen minden egyes adaptációval finomodik, gazdagodik az elmélet és a módszertan, ezáltal az esetleges tévedések ismétlődésének esélye is csökkenhet.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ hét kiemelt tagintézménye arra vállalkozott, hogy beszámol azokról a jellemzően évek óta futó projektekről, melyek célja egy könnyen befogadható múzeum megteremtése.
10.00 – 10.20 Megnyitó
10.20 – 10.40 Nemes Jakab Éva irodalomtörténész: Egyszer(űen) volt, hol nem volt...
Irodalom és hozzáférhetőség kérdéséről a János vitéz kísérleti fordításának tapasztalatai alapján
Petőfi Sándor–Nógrádi Gergely–Bodonyi Panni: János vitéz egyszerűen érthetően / könnyen érthetően
A Múzeum mindenkié komplex vállalás egyik pillére egy hosszú kutatás volt, amelyben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az irodalmi alkotómunka során lehetséges-e megőrizni a mű költőiségét, ugyanakkor biztosítani hozzáférhetőségét atipikus olvasók (elsősorban értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek) számára.
Petőfi Sándor János vitéz című művét választottuk kísérletünk anyagának.
Az előadás első részében e kutatás tapasztalatairól lesz szó. Kitérek a kísérlet tárgyát képező szövegalakító eljárás terminológiai kérdéseire, a kutatás gyakorlati eredményeként kirajzolódó szempontokra, amelyek irodalmi szövegeket neurodivergens olvasók számára közvetíteni kívánók számára megfontolandók.
Az előadás második felében szeretném felvázolni azt az interdiszciplináris keretet, ami támpontot jelenthet a könnyen és egyszerűen érthető nyelvi regiszterben megszólaló művek irodalomkritikai megközelítéséhez.
A Múzeum mindenkié komplex vállalás egyik pillére egy hosszú kutatás volt, amelyben arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az irodalmi alkotómunka során lehetséges-e megőrizni a mű költőiségét, ugyanakkor biztosítani hozzáférhetőségét atipikus olvasók (elsősorban értelmileg és tanulásban akadályozott gyermekek) számára.
Petőfi Sándor János vitéz című művét választottuk kísérletünk anyagának.
Az előadás első részében e kutatás tapasztalatairól lesz szó. Kitérek a kísérlet tárgyát képező szövegalakító eljárás terminológiai kérdéseire, a kutatás gyakorlati eredményeként kirajzolódó szempontokra, amelyek irodalmi szövegeket neurodivergens olvasók számára közvetíteni kívánók számára megfontolandók.
Az előadás második felében szeretném felvázolni azt az interdiszciplináris keretet, ami támpontot jelenthet a könnyen és egyszerűen érthető nyelvi regiszterben megszólaló művek irodalomkritikai megközelítéséhez.
10.40 – 11.00 Horváth Péter gyógypedagógus: Értelmi sérült személyek új szerepben
A Petőfi Irodalmi Múzeum 25 munkatársa 2024-ben 4 ország 5 városában mintegy 20 múzeumban ismerkedett az egyenlő esélyű hozzáférés elvének gyakorlati megvalósításával. A Legyen a múzeum értelmi sérült személyeknek is hozzáférhető! című, ERASMUS+ mobilitási program tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a legfontosabb a rendszerszintű megközelítés, illetve az, hogy a kiállítástervezés folyamatába az első pillanattól kezdve érdemes az értelmi sérült személyeket bevonni. Az előadás keretében beszámolunk a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Kassák Múzeum innovációs törekvéseiről is.
11.00 – 11.20 Kádár Anna – Magyary Anna (MNMKK PIM): Küszöb
Hátrányos helyzetű gyerekek számára indított olvasástámogató programunkban olyan csoportos, múzeumi nevelési tevékenységeket szervezünk, amelyek széleskörű készségeket fejlesztenek. Kutatási módszerünkkel betekintést nyerünk az iskolai csoportok szociális és kognitív profiljába, a diákok egyéni érdeklődési körébe és motivációiba. Az olvasás a történetmeséléssel és az önkifejezéssel kezdődik, ezért olyan történeteket mutatunk be, amelyek kapcsolódnak a gyerekek életéhez, párbeszédhelyzeteket teremtünk, segítünk a gyerekeknek formát adni gondolataiknak és érzéseiknek. Szeretnénk része lenni az iskolák mindennapi életének, hogy időt, szakmai támogatást és másféle környezetet biztosítsunk a tanároknak, hogy elgondolkodhassanak a tanóráikról.
11.20 – 11.40 Benyó-Vattay Liliána (MNMKK SOM): Inkluzivitás, hozzáférhetőség és a használhatóság – alakítsuk a múzeumot az érintett látogatói csoportok fórumává! A SHIFT Horizon Europe projekt bemutatása
A múzeumi akadálymentesítés nem csupán a fizikai hozzáférést vagy a fogyatékossággal élő személyek hozzáférésének biztosítását jelenti, hanem tágabb szempontokat is magában foglal, amelyek hozzájárulnak a látogatói élmény fokozásához és a nagyobb társadalmi befogadás elősegítéséhez.
A SHIFT projekt célja, hogy minden látogató számára biztosítsuk a minél szélesebb körű hozzáférhetőséget a kiállításhoz és a gyűjteményhez. Ennek érdekében multiszenzoros, AI alapú digitális platformok széles skáláját felhasználó megoldásokat fejlesztünk.
A fejlesztési folyamat minden lépése során bevonjuk az érintett személyeket, hogy megértsük a látogatók különböző igényeit.
Előadásomban a projekt sikereit, kérdéseit és buktatóit szeretném a közönség elé tárni, hogy együtt tanuljunk a folyamatból.
A SHIFT projekt célja, hogy minden látogató számára biztosítsuk a minél szélesebb körű hozzáférhetőséget a kiállításhoz és a gyűjteményhez. Ennek érdekében multiszenzoros, AI alapú digitális platformok széles skáláját felhasználó megoldásokat fejlesztünk.
A fejlesztési folyamat minden lépése során bevonjuk az érintett személyeket, hogy megértsük a látogatók különböző igényeit.
Előadásomban a projekt sikereit, kérdéseit és buktatóit szeretném a közönség elé tárni, hogy együtt tanuljunk a folyamatból.
11.40 – 12.00 Kérdések és válaszok
12.00 – 12.40 Szünet
12.40 – 13.00 Sóki Diána (MNMKK PIM): Amennyi elfér egy utazótáskában – A Petőfi Irodalmi Múzeum demencia programjáról
2021-ben kezdtük kialakítani irodalmi múzeumunk demencia programját. Szövegekből, a gyűjtemény és a kiállítások tartalmából kiindulva szervezünk múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Ezek során a befogadó igényeit alapul véve próbáljuk a hasznosság, az elfogadás élményét nyújtani azok számára, akik a demencia valamilyen formájával élnek. A múzeum az emlékezés nyilvános helye, segíti a kapcsolatteremtést, a közös gondolkodást, ezáltal a szorongás és a félelmek csökkentéséhez, a társadalmi elfogadáshoz is hozzájárulhat. A kulturális szereplők társadalmi ügyekben történő szerepvállalása eszközöket kínál arra, hogy az érintett személyt és az ő környezetét támogatni tudjuk.
13.00 – 13.20 Gáva Szabina, Kecskés Flóra, Szabó Viktória (MNMKK MNM): Megfogható történelem, látás és érzékelés határvonalán – Együttműködés a Magyar Nemzeti Múzeum és a Vakok és Gyengénlátók Iskolája között
Előadásunkban szeretnénk bemutatni, intézményünkben hogyan működik a látássérültek fogadása, hogyan jött létre együttműködésünk a Vakok és Gyengénlátók Iskolájával, milyen módszerekkel tervezünk meg, építünk fel egy múzeumpedagógiai foglalkozást. Végül egy konkrét téma feldolgozásának lehetőségét mutatjuk be demonstrációs eszközeink segítségével.
13.20 – 13.40 Joó Julianna (MNMKK IMM): Tapintható szecesszió – múzeumpedagógiai érzékenyítő program mindenkinek
Az Iparművészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Osztálya 2008-ban indította el vakoknak és gyengénlátóknak szóló programsorozatát. Azóta is nagy hangsúlyt helyezünk az esélyegyenlőségre és folyamatosan tartunk tematikus programokat. A Ráth György-villában A mi szecessziónk című kiállításban célunk az, hogy az iparművészeti tárgyakon keresztül megismerhesse mindenki a századforduló világát és a szecesszió művészetét. Előadásomban a Tapintható szecesszió című új programunkat is bemutatom és konkrét foglalkozásokon, projekteken, kiállításokon keresztül szemléltetem az érzékenyítő program működését múzeumi környezetben. Különös hangsúlyt fektetek a konkrét módszerek, technikák, eszközök ismertetésére.
13.40 – 14.00 Kérdések és válaszok
14.30 – 16.00 PIM workshop
Az univerzális dizájn olyan tervezési elv, amely arra törekszik, hogy egy adott termék, szolgáltatás, épület vagy környezet mindenki számára elérhető és használható legyen, függetlenül az egyéni képességektől, életkortól, fizikai vagy kognitív állapottól. De vajon az ilyen magas fokú inklúzió hogyan és milyen szinteken valósulhat meg múzeumainkban? A résztvevők az univerzális tervezés nyitott attitűdjét gyakorolhatják és új perspektívából nézhetnek rá saját intézményes gyakorlataikra. Drámapedagógiai eszközökkel igyekszünk megmozgatni a fantáziát és előhívni merész ötleteket a komplex problémákkal való megküzdésben.
