2024.02.15.

Aprócska ollók az ajkai borostyánban – avagy véletlenek és tragédiák elkerülhetetlen sorozata

A borostyánkő az egykor élt növények fosszilis gyantája, melyben sok esetben őrződnek meg úgynevezett zárványok. Ezek leggyakrabban növényi és állati részek, utóbbiakat leggyakrabban ízeltlábúak képviselik. Hazánkban, bármilyen meglepő, a paleontológia ezen ágának is van története, jelen elbeszélő blogbejegyzés tulajdonképpen e történet egy kis fejezete lesz.
2024.02.12.

A biodiverzitás-kutatás újdonságai 2023-ban a Magyar Természettudományi Múzeumban

Ismét jelentkezünk a múzeumi biodiverzitás-kutatás legújabb eredményeivel. 2023-ban összesen 121 új taxont – úgymint 102 tudományra új fajt, 13 alfajt, egy altribuszt, négy nemzetséget és egy alnemzetséget – fedeztek fel, illetve írtak le a Magyar Természettudományi Múzeum kutatói.
2024.02.02.

Ragadozó falevelek és kalapácsfejűek – a szárazföldi laposférgek inváziója!

A megnövekedett áru- és személyforgalom miatt minden eddiginél nagyobb számban jelennek meg hazánkban idegenhonos állatfajok, amelyek ráadásul a melegedő klíma miatt nagyobb eséllyel is telepednek meg, mint évtizedekkel ezelőtt. Három magyar városból került elő két laposféreg faj, amelyek előfordulását HUN-REN ATK Növényvédelmi Intézetének (NÖVI) és a Magyar Természettudományi Múzeumnak (MTM) a kutatói először jeleztek a Zootaxa című zoológiai folyóiratban.
2023.12.19.

Az 1956-os tűzvész túlélői a légygyűjteményben. Nevezetes példányok

Mint közismert, az 1956-os forradalmi események során a Természettudományi Múzeumot olyan megsemmisítő csapás érte, amilyenre még nem volt példa a több mint 220 éves története során. A múzeum főépületében szinte teljes egészében a lángok martalékévá váltak az Ásvány- és Kőzettár valamint az Őslénytár gyűjteményei. Megsemmisült a méltán híres Afrika-kiállítás Kittenberger Kálmán oroszlánjaival és hatalmas elefántbikájával. Néhány nappal később hasonló sorsra jutott az állattári gyűjtemények jelentős része a Baross utcában.
2023.12.10.

A Csodabogyós-barlang kincsei

A Keszthelyi-hegység keleti peremén, a bejáratánál is látható szúrós csodabogyóról elnevezett tektonikus eredetű barlang méltán híres gazdag formakincseiről, különösen szépek a Függőkert és a Meseország termek cseppkövei. Ez évben azonban a Haász József és Gregorits Máté barlangkutatók különös dolgokra, furcsa csontokra találtak a barlang mélyén. Ezek között volt egy vaskos teknőspáncél darab, mely egy miocén időszakban élt szárazföldi teknős része volt egykoron. Itt kezdődtek a bonyodalmak.
2023.10.16.

Mária Terézia lepkészkedő jezsuitái

A barokk kor jezsuita iskoláiban egyedülálló módon tanították a ma természetismeretnek nevezett tantárgyat. A kíváncsiságból fakadó megfigyelés és a kísérletezgetés nem maradt elméleti vagy bölcseleti síkon. A jezsuita atyák nem hipotéziseket gyártottak, hanem miután a tapasztalatokat összegyűjtötték és rendszerezték, átültették azokat a gyakorlatba. Mindez kiválóan tetten érhető volt a nemesi származású fiatalok nevelésére létrejött bécsi jezsuita kollégiumban, amelyet az 1749-ben alapítványtevő Mária Terézia uralkodóról Theresianumnak (Tereziánumnak) neveztek el. Bár a jezsuiták alig negyed évszázadig vezették, ezalatt is nagyszerű eredményeket ért el, és a legkiválóbbak kiválóságai nevelkedtek a falai között, hogy csak magyar családokat említsek: Apponyi, Batthyány, Csáky, Hadik, Pálfy, Révay, Széchényi, Szluha…
2023.04.28.

Együttműködés a Kazak Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum között 

Együttműködés a Kazak Központi Állami Múzeum és a Magyar Természettudományi Múzeum között  Rashida Haripova, a Kazak Központi Állami Múzeum (Qazaqstan Respublykasynyn Ortaliq Memlekettik Muzei) igazgató asszonya meglátogatta a Magyar Természettudományi Múzeumot. Látogatása során megtekintette a múzeum kiállításait és gyűjteményeit.
2023.02.17.

Báryné Dr. Gál Edit igazgató asszony köszöntése

Báryné Dr. Gál Edit igazgató asszony 40 éves munkaviszonyát ünnepli, ebből az alkalomból a Magyar Természettudományi Múzeum vezetése, Bernert Zsolt főigazgató úr és Buzár Ágota főigazgató-helyettes asszony személyesen köszöntötte Őt gyöngyösi tagintézményünkben.
2022.12.20.

Homokpusztáink eltűnt éke

Akik szerint az éjjeli lepkék unalmas szürkés-barnás színűek, feltehetően nem erre a fajra gondoltak. Élénk, „neonzöld” alapszíne nem áll nagyon messze a láthatósági mellények árnyalatáról, amelyet csinosan kiegészít a szárnyak külső szegélyén futó rozsdabarna sáv, ill. az ugyanilyen színű szárnyrojt. A zöld és a barna szín találkozásánál pedig keskeny sárga csík vonul végig. Bár rokonai között aprónak számít, a példányok szépségükkel magukra vonták figyelmünket a Lepkegyűjteményben.
2022.12.06.

Kiállítás-megnyitó: Kőbe vésett közös örökségünk – A sztyeppei rovás legújabban feltárt emlékei

A Nemzetközi Türk Akadémia, a Magyar Természettudományi Múzeum és a Magyar-Turán Közhasznú Alapítvány Európában először bemutatja az utóbbi évtizedek legjelentősebb, 2022 augusztusában, Mongóliában feltárt ótürk rovásírásos leletanyagáról készült fotókiállítást. A Nemzetközi Türk Akadémia tárlatát kiegészítik a Kárpát-medencében előkerült rovásleletek, az orhoni rovásfeliratos kőtömbök rekonstrukciói, honfoglalás kori és Altaj-vidéki koponyák és azokról készült arcrekonstrukciók.
Kiállítás-megnyitó: Kőbe vésett közös örökségünk – A sztyeppei rovás legújabban feltárt emlékei
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben