2023.02.17.

Báryné Dr. Gál Edit igazgató asszony köszöntése

Báryné Dr. Gál Edit igazgató asszony 40 éves munkaviszonyát ünnepli, ebből az alkalomból a Magyar Természettudományi Múzeum vezetése, Bernert Zsolt főigazgató úr és Buzár Ágota főigazgató-helyettes asszony személyesen köszöntötte Őt gyöngyösi tagintézményünkben.
2023.02.03.

Ősi nyomok nyomában

Új, tizenkét részes blogsorozatot indítunk 2023-ban, „Ősi nyomok nyomában” címmel. Célunk, hogy bevezessük az olvasót az ősmaradványok egy különleges csoportja, az őséletnyomok világába. Ezt, a hazánkban csak kevesek által művelt tudományterületet nevezik őséletnyomtannak, vagy idegen szóval paleoichnológiának. A geológia e kicsiny szelete az őslénytan és az üledékföldtan mezsgyéjén helyezkedik el, s kutatási eredményei nagy jelentőséggel bírnak mind tudományos, mind gazdasági szempontból.
2023.01.11.

Ősi, sötét mélységek lakói: mélytengeri porcoshalak kövületei a Mecsekből

Magyarországon az utóbbi évtizedben felélénkültek a fosszilis porcoshalakkal kapcsolatos kutatások. A vizsgálatok kedvelt célpontjai – a közgyűjteményi leletanyagok revízióján túl – a Bakony-hegység, valamint a Mecsek-hegység középső-miocén korú lelőhelyei. A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának munkatársa, Szabó Márton és szerzőtársai ezúttal egy különleges porcoshal-lelőhelyet vizsgáltak az orfűi mesterséges tavak vidékén, Tekeres mellett.
2022.12.20.

Homokpusztáink eltűnt éke

Akik szerint az éjjeli lepkék unalmas szürkés-barnás színűek, feltehetően nem erre a fajra gondoltak. Élénk, „neonzöld” alapszíne nem áll nagyon messze a láthatósági mellények árnyalatáról, amelyet csinosan kiegészít a szárnyak külső szegélyén futó rozsdabarna sáv, ill. az ugyanilyen színű szárnyrojt. A zöld és a barna szín találkozásánál pedig keskeny sárga csík vonul végig. Bár rokonai között aprónak számít, a példányok szépségükkel magukra vonták figyelmünket a Lepkegyűjteményben.
2022.12.16.

Egy 85 millió éves, szárnyas drágakő – Magyarország első őscsótánya

A csótányok minden kétséget kizáróan nem tartoznak a legnépszerűbb rovarok közé. Nagyjából 320 millió éve jelen vannak a földi ökoszisztémákban, és színre lépésük óta gyakorlatilag alig változtak. Gond nélkül túlélték azokat a kataklizmikus eseményeket, melyek olykor alapjaiban befolyásolták a szárazföldi élővilágot. Az ember által lakott területek meghódítása ezek után nem jelentett számukra kihívást. Egyes fajaik igen kártékonyak, megdézsmálják a konyhában vagy a kamrában tárolt élelmiszert, és komoly betegségeket is terjesztenek. Összességében véve a „csótány” szó hallatán csak kevés embert tölt el csodálat, vagy érdeklődés.
2022.11.04.

Uralkodók, főúri passziók és múzeumi példányok

Ferenc József szenegáli bozótkakukkja (Centropus senegalensis) a Magyar Természettudományi Múzeum Madárgyűjteményében Írta: Dr. Fuisz Tibor István (MTM, Madárgyűjtemény)
2022.10.21.

Tüzek a Természettudományi Múzeumban, 1956. október 24.– november 6.

A szomszédságunkban dúló pusztító háború különös aktualitást kölcsönöz az 1956 őszi budapesti forradalmi eseményekre való emlékezésnek. 1956 október-novemberében Oroszország (illetve a „nagy Oroszország kovácsolta frigy” gyermeke, a Szovjetunió) hadserege 1849 után immáron másodízben teljesítette forradalmunk leverésének a saját politikai szempontjai által vezérelt, morálisan elfogadhatatlan feladatát. A beavatkozásnak nemcsak számos honfitársunk – és sok szovjet katona –, de fővárosunk megannyi épülete is áldozatául esett. Múzeumunk súlyos, pótolhatatlan károkat szenvedett.
2022.01.07.

Egy kis hazai: borostyánkincs és ősi ízeltlábúak a Bakony széléről

Nemrég két kis borostyánkő-darab került beleltározásra a Magyar Természettudományi Múzeum őslénytani gyűjteményének egyik típusszekrényében. Maguk a példányok első ránézésre szinte jellegtelenek, nagyon sötét, feketés-vörös borostyándarabok, egyikük még a legerősebb átvilágító fényforrással is legfeljebb csak az elvékonyodó peremein enged át magán valamicske fényt. A másik borostyándarab apró, körvonala mentén szabálytalan, összességében véve egy nagyobbacska zsemlemorzsára emlékeztet. Az avatatlan szem számára nem tűnnek nagyszabású tudományos felfedezésnek. Márpedig, ha valami a MTM őslénytani gyűjteményének úgynevezett típusszekrényeinek egyikébe kerül, az azt jelenti, hogy valami újat tartogat a tudomány számára.
2020.04.29.

Trianon 100 – Herkulesfürdői gyűjtőutak Trianon előtt és után

Állattani szempontból a Kárpát-medence egyik leghíresebb, legismertebb és legjobban feltárt területe Herkulesfürdő. Valóságos búcsújáróhelye volt 1920 előtt a zoológusoknak. Hosszú csend következett később, de a hely egyáltalán nem merült feledésbe.
2019.10.25.

Az elpusztult disszertáció és a halottnak hitt bronzszobor története

Október 21-én múzeumunk adott otthont a Magyarhoni Földtani Társulat Tudománytörténeti és Ásványtan-Geokémiai szakosztályai előadóülésének, és ebből az alkalomból hivatalosan is átadtuk az idén felújított „Memento 1956” emlékvitrint. Az ülést Kecskeméti Tibor személyes visszaemlékezése nyitotta meg. Múzeumunk Őslénytani és Földtani Tárának nyugalmazott munkatársa, címzetes főigazgató-helyettes, pályakezdő muzeológusként élte át a forradalom napjait.
Az elpusztult disszertáció és a halottnak hitt bronzszobor története
Tájékoztatjuk, hogy a honlap felhasználói élményének fokozása érdekében sütiket alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
Bővebben