A Magyar Természettudományi Múzeum egyik kései alapítású gyűjteménye a Parazitológiai gyűjteménycsoport. Az 1950-es évek végén kezdte el munkáját a múzeumban egy kutatócsoport, amely elsősorban a kisemlősök és a vízimadarak parazitás fertőzöttségét térképezte fel. Az 1960-as évek rendszeres gyűjtőútjai és a kisemlősök szisztematikus vizsgálata teremtette meg a Parazitológiai gyűjtemény alapjait. Elsőként a Budai-hegység, a Beregi-Tiszahát, majd a Balaton parazitológiai vizsgálatára került sor, ennek köszönhetően születtek meg azok a munkák, amelyek feldolgozták a denevérek, a rágcsálók és a rovarevők Kárpát-medencei parazitafaunáját. Az 1970-es évektől kezdődően a hazai természetvédelem erősödésével a létrejövő nemzeti parki igazgatóságok területén előforduló gerinces állatok parazitafaunájának feldolgozása következett.

A gyűjtőkörbe klasszikus értelemben öt nagyobb belső és egy külső élősködőcsoport tartozik. A teljes gyűjtemény megközelítőleg 300 000 példányból áll, amely 29 000 gazdaállat parazitáit jelenti közel 45 000 feldolgozott tétel formájában. A Magyar Természettudományi Múzeum őrzi az egyik legteljesebb, emlősökből származó parazitaanyagot Európában.