Immár öt éve annak, hogy civil polgári kezdeményezésként indult el egy új természetvédelmi jeles nap, a Beporzók napja (március 10.) megünneplése. Szakemberek, intézmények, civil szervezetek álltak támogatóként a javaslat mellé. Ma már országos eseményről beszélhetünk: múzeumok, könyvtárak, iskolák, óvodák, felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok, önkormányzatok rendeznek valamilyen eseményt, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő.

A Magyar Természettudományi Múzeum március 11-én, szombaton 9.00 és 14.00 között rendezi meg a Beporzók napját. Ezen a napon színes természettudományos ismeretterjesztő előadásokkal, interaktív programokkal és Európa legnagyobb beporzó-tárlata, a Tehetsz Méh Többet - Zümmögés a múzeumban című kiállítás bemutatásával várják az érdeklődőket a szervezők.

Programok:

10.00-11.00 A Csurgó Zenekar gyermekkoncertje

9.00-14.00

• MTM Hártyásszárnyúak gyűjteménye ismeretterjesztő stand (Vas Zoltán, főmuzeológus)

• MTM Bogárgyűjtemény ismeretterjesztő stand (Szél Győző, főmuzeológus)

• A világ rovarszemmel - MTM ismeretterjesztő stand (Kispál István, múzeumpedagógus)

• ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Múzeumpedagógiai szaktanácsadó képzés hallgatói: mesesarok, kézműves foglalkozások, közös óriás rajzkészítés, interaktív mozgásos játékok

• Magyar Környezeti Nevelési Egyesület: kézműves workshop, óriás társasjáték, „Az Év beporzói 2023” bemutatása, előadások, tanácsadás

• Magyar Rovartani Társaság: beporzós társasjáték, ismeretterjesztő játékok

• Mézkóstoló, mézvásár (Gódor Sándor méhész)

Hogy miért van ez a nagy felhajtás a beporzó rovarok körül?
A Föld egészén aggasztóan pusztul a rovarvilág, amit most már az énekesmadarak számának csökkenése is jelez. A rovarok eltűnése mindenféle természeti folyamatot károsan befolyásol. A mai élővilág számára és a mi számunkra is a rovarok egyik legfontosabb tevékenysége a virágos növények beporzása. A jelenlegi földi növényvilág túlnyomó többsége rászorul a rovarokra, és ebben benne van a termesztett növényeink háromnegyede, az ételként, fűszerként, italként, gyógynövényként fogyasztott növények egyharmada. Elsősorban méhek (a házi még mellett több száz vadon élő méhfaj) , de lepkék, legyek, bogarak, darazsak, poloskák és más rovarok is részt vesznek a beporzásban. A védelemnek vannak hatósági, nagyüzemi lehetőségei is, és nagyon hatásos a magánszemélyek ház körüli segítsége is. A beporzókkal foglalkozni érdekes, élvezetes tevékenység.

Közreműködő szervezetek:
•    Magyar Környezeti Nevelési Egyesület
•    Magyar Biológiai Társaság - Fiatalok Természetismereti Klubja
•    ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Múzeumpedagógus szaktanácsadó képzésének hallgatói
•    Magyar Rovartani Társaság önkéntesei

A program múzeumi belépőjeggyel látogatható, amely a kiállítások megtekintésére is jogosít!

Szeretettel várunk minden érdeklődőt!

Januárban a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület útjára bocsátotta az Év beporzói kampányt. Az online szavazás eredményét a Beporzók napján teszik közzé a szervezők. Szavazni az alábbi linken tudtok:

https://docs.google.com/forms/d/e/1FAIpQLSd9momZlE8I0V0_DUva2mU7V2KftZyxdU9Fzu1_bU1bdXp4Wg/viewform

Felhívás minden múzeum számára, az öt éves Beporzók napja megünneplésére

2018-ban polgári kezdeményezésként indult el az új természetvédelmi jeles nap, a Beporzók napja (március 10.) megünneplése. Szakemberek, intézmények, civil szervezetek álltak támogatóként a javaslat mögött.

Ma már országos eseményről beszélhetünk, múzeumok, könyvtárak, iskolák, óvodák, felsőoktatási intézmények, nemzeti parkok, önkormányzatok rendeznek valamilyen eseményt, amelyek vagy a beporzó rovarok életlehetőségeit javítják, vagy a róluk való ismeretek terjedését, az irántuk érzett empátiát segítik elő. Románia magyarok lakta településein is visszatérő gyakorlata van az eseménynek. Örülnénk, ha ez tovább terjedne a térségben és azon túl is.

A kicsit kerek évforduló alkalmából jó volna, ha soha nem látott méretű lenne az esemény. Ebben a törekvésben a múzeumok már eddig is kulcsszerepet játszottak, nemcsak méhlegelők, rovarszállók telepítésével, amivel példát mutatnak a látogató iskoláknak, óvodáknak, magánszemélyeknek. A múzeumok kiállításaikkal, foglalkozásaikkal, online megjelenéseikkel nagy hatást gyakorolnak a látogatóikra, ismereteket terjesztenek, nevelnek, pozitív attitűdöt alakíthatnak ki. És korábbi példák azt mutatják, hogy erre sok múzeum vállalkozott, a legötletesebb módokon kapcsolta össze a rovarokat, a virágokat és a beporzást a saját működési területével. 2021-ben erről elragadtatott látlelet is készült.

2021 januárjában online Beporzó Szalont rendezett a Pulszky Társaság és a MOKK. Azon ígéret hangzott el, hogy március 1-ig a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület Beporzók munkacsoportja segédanyagokat készít, hogy a múzeumok felkészülését segítse. Ezeket fel is tették a www.beporzoknapja.hu oldalra, ahol már korábban is voltak javaslatok. Érdemes ezeket a forrásokat is tanulmányozni tervezéskor.

A beporzás és a fenntarthatóság

Egyre többet beszélünk a fenntartható fejlődésről, a fenntarthatóságról, és újabban arról is, hogy ehhez milyen sok köze van a múzeumoknak. Tavaly a Pulszky Társaság lefordított és meg is jelentetett egy rövid, összefoglaló angol kiadványt.

A fenntarthatóság, nem csak a mi saját szemszögünkből szemlélve, azt is jelenti, hogy a földi élővilág továbbra is ugyanúgy tud működni, ahogy eddig. Ez egyébként az egyik alapja és feltétele annak, hogy az emberiség továbbra is ugyanúgy tudjon működni, mint eddig.

A korai dínók idején még nem voltak zárvatermő, virágos növények, de több, mint 100 millió éve kialakultak ezek, és az evolúciójuk szoros kapcsolatban zajlott az őket beporzó rovarokéval. A föld jelenlegi élővilágának meghatározó eleme a növényzet. Mi magunk is, amikor erdőről, ligetről, rétről, pusztáról beszélünk, a növényzetet jellemezzük, az jelenik meg leki szemeink előtt. Ez a növényzet legnagyobb részében virágos növényekből áll, azoknak több mint 80%-át állatok, zömmel rovarok porozzák be. Láthatjuk, hogy a beporzók nélkül megbillenne a mai növényvilág, és inogni kezdene minden tápláléklánc és táplálékhálózat, ami a növényekből indul ki. A rovarvilág nemcsak a beporzással, hanem más módokon is meghatározó eleme a földi életnek (ürülék lebontása, vizek tisztítása, talaj lazítása, a lehullott avar eltakarítása stb.). És bajban van a rovarvilág, globálisan 1-1,5 százaléka tűnik elévente. Rovarok, és különösen beporzók nélkül nem tudna fennmaradni a mai élővilág.

Beporzók nélkül mi sem élhetnénk emberhez méltó életet a Földön (másutt meg még kevésbé). Haszonnövényeink zöme, az ételeinket, italainkat, fűszereinket, gyógynövényeinket adó növények egyharmada igényli a beporzást. Ezt nem lehet technológiával, drónokkal megoldani, ebben rá vagyunk utalva a rovarvilágra.

A múzeumi programok, egyáltalán a múzeumok támogató hozzáállása a beporzó rovarokhoz sokat segíthet abban, hogy az állampolgárok is megértsék ezt a hatalmas feladatot: át kell alakítanunk a gondolkodásunkat, a rovarvilágot segíteni kell. Ennek kellemes és érdekes módja a virágok ültetése, a virágokat látogató rovarok segítése vízzel, búvóhellyel, fészkelőhellyel.

A Beporzók napja megünneplése része a fenntarthatóságra nevelésnek, a múzeumok pedig a fenntarthatóságra neveléssel egyszerre fontos társadalmi szerepet is vállalnak fel.

Amit már tudunk

Tavaly megjelent a MúzeumCafé „zöld száma”, benne egy, a beporzók és a múzeumok kapcsolatáról szóló írással.

Decemberben megjelent a Magyar Rovartani Társaság színes brossúrája a Beporzók védelmében.

Decemberben megjelent a Magyar Természetvédők Szövetségének kiadásában a Rovaratlasz, ami 62 oldalon igényes tartalommal, szép magyarázó grafikákkal mutatja be a rovarok szerepét és hányattatott sorsát a Földön. Tele van beporzó adatokkal.

Januárban a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület útjára bocsátotta az Év beporzói kampányt. Kérlek terjesszétek ezt a kezdeményezést! Nagyon későn lettünk készen az oldallal, de azért hadd legyen sok szavazónk! Az online szavazás eredményét a Beporzók napján teszik közzé.

Idén is, mint minden évben, megjelenik egy írás a nagy napra az Élet és Tudományban, ezúttal az IUCN gatyásméhek érdekében készített stratégiájáról. (Ki tudta, hogy vannak egyáltalán gatyásméhek? Szőrös lábukról kapták a nevüket. Ld. a borítóképen; forrása: izeltlabuak.hu, készítette: Keresztes Gábor)

2023 januárjában ismét online megbeszélésen tanácskozott múzeumi kollégák egy szűkebb csoportja a fenntarthatóságról és a Beporzók napjáról. Ezen elhangzott, hogy a két zászlóshajóban, Kolozsváron a Babes-Bolyai Egyetem Állattani múzeumában és Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeumban március 11-én szombaton lesz családi nap. Budapesten soha nem látott gazdag program készül, három civil partnerszervezet, illetve felnőtt egyetemisták működnek alkotóan közre.

Gödöllőn a Királyi Kastélyban például Beporzók hetét szerveznek, hogy az iskolákat, óvodákat fogadni tudják. Az Erzsébet Királyné Mézlovagrend lesz segítségükre a programok során, amelyekbe idén a parkot is bevonják majd. A Néprajzi Múzeumban szintén beporzók hetét tartanak. Ezek csak töredékek a várhatóan gazdag programból, csak kedvcsinálóul szerepeltek itt.

Segítsetek!

Segítsünk idén is együtt a világszerte fogyatkozó rovarvilágon! Ne csak a múzeumunk közönségének tervezzünk és kínáljunk programokat, hanem osszuk meg egymással is, amit csinálunk! Időben, mert hátha másvalakinek is ötletet adunk ezzel.

Támogatásotokat a méhecskék nevében is előre is köszönjük. A jelentkezéseket 2023. február 28-ig várjuk a beporzoknapja@gmail.com e-mail címen. A jelentkezett múzeumokat, könyvtárakat minden évben interaktív térképen mutatja a www.beporzoknapja.hu honlap.

Ami változatlanul fontos volna:

- A múzeum az elektronikus média felületein adjon hírt a természetvédelmi jeles napról.

- Közölje a Beporzók napja honlap és facebook oldal elérhetőségét, ezzel is segítve saját közönségét a szélesebb tájékozódásban.

- Fontos, hogy mindenki egységesen használja a #beporzoknapja, #beporzóknapja, #muzeum hashtag-eket.

- Hírlevelében vagy pedagógusoknak kiküldött tájékoztatóiban is felhívhatja a figyelmet a múzeum a közelgő napra, és a beporzás, a beporzók, az egészséges szép természet jelentőségére. Ha időben megírja a beporzoknapja@gmail.com címre a tervezett eseményt, mi is tudunk segíteni a hír terjesztésében.

- Küldjön programajánlót és képet a szerkesztőségünknek (berenyi.mariann@gmail.com), hogy itt is hirdethessük az eseményt! A tárgyba mindenképp írja be: Beporzók napja!

- Ugyanilyen fontosnak érezzük, hogy a sikeresen lezajlott foglalkozásokról küldjenek lehetőleg képpel beszámolót (akár a facebookon tett bejegyzés formájában), hogy más is tudjon arról, a múzeum „jót s jól” tett.

(www.magyarmuzeumok.hu)