A zöld gyík a nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) családjába tartozó hüllő. Magyarország legnagyobb gyíkfaja, hossza elérheti a 40 centimétert. Testhőmérséklete, mint minden hüllőé, változó. Tápláléka apró rovarokból, lárvákból áll. Tojásokkal szaporodik. Az Ibériai-félsziget és az északi szélesség 50. fokától északra eső területek kivételével Európa nagy részén honos. Az újabb kutatások alapján a nyugati populációit L. bilineata néven elkülönítik, de a szétválasztás genetikai bizonyítékai még nem elégségesek.
A hőmérséklet emelkedése tavasszal előcsalogatja a rovarokat, és a táplálék megjelenésével a hüllők is kimerészkednek menedékükből a téli álom után. Anyagcseréjük felgyorsul, és a sziklákon, farakásokon egyre gyakrabban figyelhetjük meg a napozó gyíkokat. A zöld gyík áprilistól októberig aktív.
Természetes ellenségei a nagyobb siklók, gólyák, ragadozó madarak, gébicsek. A fiatal gyíkokat akár nagyobb rovarok is zsákmányul ejthetik.
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) besorolása szerint nem veszélyeztetett faj, de Magyarországon védett, eszmei értéke 10.000 Ft.
Magyarországon valamennyi gyík és kétéltű faj védett.
Kép és szöveg: Fuisz Tibor István