A leggyakoribb kiömlési (vulkáni) magmás kőzet, mely a földköpeny peridotit kőzetének részleges olvadása során keletkezik. Az óceáni kéreg fő alkotója, de a kontinenseken belül is a leggyakoribb kiömlési kőzet, mely folyékonysága miatt nagy területen szétterülő lávatakarót alkothat (Dekkán- és Parana-plató, Etióp-magasföld, Nyugat-Szibéria). A bazaltos magma egy része nagyon gyorsan a felszínre jut anélkül, hogy kölcsönhatásba lépne a földkéreg anyagával. Feljutása során azonban a földköpenyből és a környező kőzetekből magával ragadhat kőzetdarabkákat, amelyek zárványként (xenolit) jelennek meg a kőzetben, és ezek vizsgálata fontos információkat szolgáltat a felső köpeny és alsó kéreg kőzeteiről, geokémiájáról. Alacsony (45–54%) szilícium-dioxid-tartalmú kőzet, a gabbró kiömlési párja. Világos- vagy sötétszürke, olykor csaknem fekete. Alapanyaga a gyors lehűlés miatt általában finomszemcsés vagy üveges, emiatt törési felületén homogénnek tűnik. Főbb ásványai az olivin, klinopiroxének, bázisos plagioklászok, apatit és a vas-titán-oxidok, de ritkábban amfibol, biotit és ortopiroxén is előfordul benne. Szabad szemmel is jól látható ásványokat csak ritkán ismerhetünk fel benne, a különböző változatok elkülönítéséhez vékonycsiszolatos és geokémiai vizsgálat szükséges.
Bazalt a kiállításban (kép: Jánosi Melinda)
Hazánkban a bazalt jellegzetes oszlopos elválási formáit a Balaton-felvidéken (Badacsony, Szent-György-hegy) vagy a Nógrádi fiatal bazaltos területen (Somoskő, Szilvás-kő) figyelhetjük meg. A tengeralatti vulkanizmus során kialakuló párna alakú formákkal Szarvaskő környékén, vagy a Mecsekben találkozhatunk.
Igen fontos ásványkincs, melyet faragott formában (macskakő) útburkolásra, zúzva út- és vasút építésnél ágyazati anyagként, illetve szigetelőanyag gyártásra (bazaltgyapot) használunk.
szerző: Jánosi Melinda (Ásvány- és Kőzettár)