A növényvilág alaktani sokfélesége 3.
Az élővilág rendszerezése az elmúlt két évszázadban sokat fejlődött, így rendszerezés egységei és hierarchiája számos alkalommal változtak, finomodtak. Habár az állandó kiállítás „Élet bárkájában” elsősorban az alaktani sokféleségre csodálkozhat rá a látogató, az egyes egységek további magyarázatok keresésére, elgondolkodásra késztethetik. Az evolúcióval, molekuláris taxonómiával IT-egységekben ismerkedhetnek meg.
A növényvilág rendszertanában 1) alaktani alapokon nyugvó; 2) az egyes növénycsoportokra jellemző kémia vegyületek alapján történő (kemotaxonómiai) és 3) a legújabb genetikai/leszármazási vonalakra építő rendszerek igyekeznek segíteni az eligazodást e gyönyörködtető, ugyanakkor zavarba ejtő sokféleségben.
A kapcsolódó tárgyleírások, valamint a kiemelt fajok bemutatása a látogatók ismereteinek elmélyítését szolgálják.
Az Élet bárkája harmadik átvilágítós növényfala azt a felismerést szolgálja, hogy a növények világában távolabbi rokonságú csoportoknál is gyakran felfedezhető hasonló alaktani szerveződés. Egyes páfrányok, cikászok és pálmák levelei emlékeztetnek egymásra (púpos bordapáfrány, cikász, kanári főnixpálma), jóllehet egymástól igen távol álló csoportokhoz tartoznak. Az alaktani hasonlóság tehát nem feltétlenül jelent közeli rokonsági viszonyt.
Ugyanakkor az alaktani különbözőség sem jelent feltétlenül távoli rokonságot, hiszen az igen különböző megjelenésű zsurlók és a páfrányok közelebbi rokonai egymásnak a molekuláris taxonómiai kutatások szerint. Ez egy kisebb rendszertani csoporton belül is igaz. A kiállított, közeli rokon páfrányfajok (hölgypáfrány, púpos bordapáfrány, vénuszfodorka, karéjos vesepáfrány) levélalakja, megjelenése igen sokféle lehet.
Ábra:
BauerNorbert_ismeretterjesztes_20200327_1-2_backlite_diverzitas_fal2_Sokszinu_Elet_foto_BN
Szerző: Bauer Norbert (Növénytár: Herbarium Carpato-Pannonicum)