A képen látható, sajátos képződmény egy fából készült termálvízcső kalcitkitöltése. Herkulesfürdő melegforrásai által a csővezetékben hagyott – a fürdők üzemeltetői számra nyilvánvalóan nem kívánatos – emlék néhány év alatt, 1884–1890 közt keletkezett. A meleg (kb. 40 fokos) vízből annyi „termálvízkő” vált ki, hogy a csőfalra merőlegesen nőtt kalcitkristályok csaknem teljesen kitöltötték a fából készült vízvezetéket. Az MTM állandó kiállításán bemutatott példányt a Magyar Állami Földtani Intézet adományozta a múzeumnak.
A ma Băile Herculane néven Romániában található Herkulesfürdőt „éltető” hőforrásokat már régóta ismerik. A település neve a fürdőkultúrájukról is híres rómaiaktól származik, akik 106 és 275 között tartották uralmuk alatt Daciát. Herkules tiszteletére templomot is emeltek itt, ad aquas Herculi sacras, vagyis Herkules szent vizeinél. A római kor után évszázadokig csend honolt a Cserna folyó menti tájon, mígnem a török kiűzése után a bánsági határőrvidék katonai kormányzója 1736-ban új fürdőépületet emelt. A fokozatosan kiépülő fürdőhelyet II. József, majd I. Ferenc, Ferenc József és Erzsébet királyné is meglátogatta. A fürdővendégeket szórakoztató zenekarok egyik híres műsorszáma volt az Ausztriából Magyarországra költözött (katona)karmester, Pazeller Jakab által 1906-ban komponált Herkulesfürdői emlék című keringő.
A kiállításunkban látható „herkulesfürdői emlék” ugyanúgy jött létre, mint a törökországi Pamukkale vagy épp a Heves megyei Egerszalók mellett úgyszólván szemünk láttára növekedő képződmények: a hévforrások vizéből a bennük oldott szén-dioxid eltávozása nyomán kicsapódó kalcium-karbonátból. Mindez arra figyelmeztet bennünket, hogy ásványok nemcsak a földtörténeti múltban és nemcsak a Föld titokzatos mélységeiben keletkeztek, hanem jelenleg is szakadatlanul képződnek, akár a felszínen vagy annak közelében, másrészt rávilágít a geotermikus energia felhasználását akadályozó körülményekre, a felszínre hozott fluidumok okozta technológiai problémákra és környezeti ártalmakra.
Szerző: Papp Gábor (Ásvány- és Kőzettár)