Virtuális kiállítások - Sok színű élet rovat

Közönséges erdeimókus

Élő mókussal Budapesten könnyedén találkozhatunk közparkokban, erdőkben, temetőkertben, magánkertekben is. A parkok mókusai jobban hozzászoktak az emberekhez, gyerekekkel is viszonylag közelről megfigyelhetőek.

Kockás piton

A kockás pitont Xántus János magyar természettudós és utazó, gyűjtötte Borneó szigetén 1870–71-ben, majd a bőrét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta.

Jávai orrszarvú

A Magyar Természettudományi Múzeum montírozott emlősei közül az egyik legkülönlegesebb a Xántus János által Jáva szigetén gyűjtött jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus). Ez a tiszteletet parancsoló méretű növényevő a Föld egyik legritkább emlőse. 

Viza

A viza (Huso huso), a legnagyobb, édesvízben is előforduló halfaj hiába hangzik el még közismert természetfilmes csatornákon is, hogy az arapaima vagy az édesvízi rája a legnagyobb ilyen hal. A viza a tokfélék családjának tagja. Másodlagosan porcos hal, ami azt jelenti, hogy őseinek csontos váza volt.

Sörényes juh, a Bárka ”kapuőre”

Különleges emlős üdvözli a látogatókat az állandó kiállítás bárkájának bejáratánál. Impozáns, sötét homokszínű szőrével, jellegzetes szakállával, sörényével ellenállhatatlan késztetést ébreszt a látogatókban, hogy megsimogassák.

Véznaujjúmaki az élet bárkájában

A kizárólag Madagaszkár szigetén élő véznaujjúmaki (Daubentonia madagascariensis), helyi nevén az aje-aje az egyik legkülönlegesebb főemlős.

Bogárfal a Bárkában

A Magyar Természettudományi Múzeum Sokszínű ÉLET című kiállításában, a Bárkában lévő egyik vitrin a Bogárgyűjtemény példányainak felhasználásával szemlélteti a bogarak méretének, színeinek és alakjának elképesztő változatosságát. A „bogárfalat” Grabant Aranka és Merkl Ottó állították össze.

Vörös tűzhal – Korallzátony

A vörös tűzhal (Pterois volitans) bordó és fehér csíkjaival, valamint hadrendben álló zászlós dárdáknak látszó úszósugaraival, igen fenyegető látványt nyújt. Nem véletlenül. Ha megérintik, az úszósugarak tövében lévő mirigyekből mérget fecskendez ellenfél bőrébe, így természetes ellensége nemigen van. Mérge az emberre is veszélyes lehet; erős fájdalmat, rosszullétet, légzési nehézségeket, bénulást, görcsöket és ájulást okozhat.

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)

Az erdei dioráma tavacskájának partján virító, élénksárga virág a gólyahír. A gyermekdal kedves, közismert nevű szereplője nedves rétek, patakpartok láprétek, ligeterdők lakója. Évelő növény, márciustól májusig virágzik, ideális élőhelyen tömegesen, sárga virágszőnyegként borítja a vízpartot. 

Karvaly (Accipiter nisus)

A természetbúvár teremben két montírozott karvaly is látható, egyik reptében, zsákmányolás közben, a másik békésen üldögél. Karmai között verebet tart, nem véletlenül.  Feltűnően vékony, „pilincka” lábával nem tud olyan erős, küzdő zsákmányt ejteni, mint a baglyok vagy az egerészölyv, ezért szinte kizárólag madarakat fogyaszt.

Oldalak

Feliratkozás RSS - Virtuális kiállítások - Sok színű élet rovat csatornájára