Rejtett kincseink

Bazalt

A leggyakoribb kiömlési (vulkáni) magmás kőzet, mely a földköpeny peridotit kőzetének részleges olvadása során keletkezik. Az óceáni kéreg fő alkotója, de a kontinenseken belül is a leggyakoribb kiömlési kőzet, mely folyékonysága miatt nagy területen szétterülő lávatakarót alkothat (Dekkán- és Parana-plató, Etióp-magasföld, Nyugat-Szibéria).

A Szind völgye Stein Aurél fényképén

A Stein Aurél által készített fénykép a Kasmírban található Szind völgyét ábrázolja Mohand Marg alatt. A kép készítője a hátoldalon megjegyzi, hogy ez volt Kőrösi Csoma útja Ladak felé 1822-ben.

Stein Aurél portréja

Stein Aurél (1862–1943) régész, nyelvész, orientalista, az MTA tiszteleti (1895) tagjának e portréja 1937. dec. 31-én készült a Magyar Film-irodában,  Budapesten. Stein az iskoláit Budapesten és Németország különböző egyetemein végezte. Miután bölcsészdoktor lett, Londonban, Oxfordban és Cambridge-ben folytatta tanulmányait.

Erzsike macskanadrágot főz

Ezen a kis görögországi szigeten, Dián az 1906-ban készült fényképen Bíró Lajos testvérét, Bíró Erzsébetet éppen főzés közben örökítette meg, amikor „macskanadrágot”, azaz vízben vagy tejben sűrűre főzött metélt vagy reszelt tésztát készített. Dia – a Kréta körüli lakatlan szigetek közül a legnagyobbak egyike – körülbelül 8 km-re található a szárazföldtől.

Bedő Béla, Afrika-utazó, 1903

Kálnoki dr. Bedő Béla (1874–1939) jogász, író, műgyűjtő, Afrika-utazó, aki rövid ideig Liptó (ma Liptov, Szlovákia) vármegye főszolgabírája, majd 1909-től az Uránia Tudományos Színház társigazgatója volt. 1902 és1906 között afrikai utazást tett, ennek során találkozott Bíró Lajossal, Egyiptomban.

Bíró Lajos útinaplójának borítóképe

Az 1898. október 18-i dátummal ellátott, Új-Guineában írt napló az ott gyűjtött növények nevét, jellemzőit tartalmazza 28 számozott oldalon. A napló elején tájékoztatót olvashatunk arról, hogy Bíró a növényeket azonosítószámmal látja el, így jegyzeteiben ezekre hivatkozhat. 

Pepsis pulszkyi, a pókölődarázs

A képen látható példány annak a sorozatnak a része, melynek alapján Mocsáry Sándor (1841–1915), a múzeum Hártyásszárnyú gyűjteményének alapítója a fajt elnevezte 1885-ben. A faj tudományos nevében (Pepsis pulszkyi) Mocsáry a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Pulszky Ferenc (1814–1897) előtt tisztelgett.

Lábatlangyík állkapocstöredéke

Pseudopus pannonicus kihalt lábatlangyíkfajt Kormos Tivadar írta le 1911-ben Polgárdi felső-miocén (kb. 7–5 millió éves) lelőhelyéről. A nagyméretű gyík testhossza meghaladta az 1,5 métert. A leletek alapján az állat erdős, ligeterdős területen élhetett a kora pleisztocén végén.

Mészvázú nannofosszíliák

A Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tárának Gyűjteményében a tatai Kálvária-dombról mészvázú nannofosszíliákat tartalmazó preparátumok is találhatóak. A 17 preparátum része Báldiné Beke Mária hatalmas mikropaleontológiai gyűjteményének, melyet múzeumunknak adományozott.

Apollo-11 Holdkőzetminta-ajándék

Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke által a magyar népnek ajándékozott első ún. „Goodwill” („Jóakarat”) holdkőzetminta-ajándék. 1970-ben juttatta el az amerikai elnök a Föld akkori 135 országa, illetve az Egyesült Államok tagállamai, külbirtokai és az ENSZ vezetőinek a nemzetek, államok zászlójával ellátott ajándékot. 

Oldalak

Feliratkozás RSS - Rejtett kincseink csatornájára