Világos színű (fehér, szürke), mélységi magmás kőzet, gabbróváltozat, mely a földköpeny felső részének részleges olvadása során keletkezik. Gyakran egyéb gabbróváltozatokkal vagy ultrabázisos kőzetekkel (piroxenit, harzburgit, dunit) együtt fordul elő, olykor réteges szerkezet alkotva. Durvaszemcsés szövetű, több mint 90%-ban plagioklászföldpátból áll, mely leginkább andezin, oligoklász és labradoritos összetételű. A benne kevesebb mint 10%-ban jelenlévő mafikus (magnézium- és vastartalmú, sötét színű) ásványok: orto- és klinopiroxén, olivin, ilmenit, magnetit, krómit. Járulékos elegyrészként apatit, amfibol, biotit, gránát is megjelenhet benne.
Anortozit, Tweefontein, Mpumalanga, Dél-Afrikai Köztársaság (kép: Jánosi Melinda)
A Földön ősi pajzsokon (jóval a kambrium előtt keletkezett kontinensmaradványokon) fordul elő Grönland, Kanada, a Baltikum, Dél-Afrika és az Antarktisz területén. A Holdon a felföldek legnagyobb részét e világos színű kőzet borítja. A holdi anortozitok sajátsága, hogy bennük a plagioklászföldpát anortit, azaz kalciumban és az azt helyettesítő európiumban gazdagabb, mint a földiekben. A gyönyörű, nagykristályos anortozitot díszítőkőként használják fel. Csiszolt, polírozott felületén jellegzetes kékes színű irizálás figyelhető meg.
szerző: Jánosi Melinda (Ásvány- és Kőzettár)