Virtualis múzeum - Növénytan rovat

Glyptostrobus europaeus tobozai

A bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán egy 16 törzsből álló, eredeti élethelyzetében megőrződött facsoport került a felszínre. A Glyptostrobus nyitvatermő nemzetséget képviselő fatörzsek a késő miocénből maradtak ránk, nagyjából 7 millió évesek.

Glyptostrobus magok Bükkábrányból

A 7 millió éves, Bükkábrányban 2007-ben feltárt fosszilis erdőt elsősorban a mocsárciprusfélékhez tartozó Glyptostrobus fák alkották. Ezeknek a fáknak nemcsak törzsei, hanem ágai, levelei, nőivarú tobozai, sőt magjai is előkerültek. Mindez azt bizonyítja, hogy e növényeknek jelentős szerepe volt a késő miocénben hazánk területét borító Pannon-tó környezetének vegetációjában.

Glyptostrobus levelének mikroszkópos képe

A miocén mocsaras élőhelyek, árterületek jellegzetes tagja volt a Glyptostrobus europaeus. Nagytermetű, a mai mocsárciprusokhoz hasonló fa lehetett. Jellemző volt rá az alsó részén kiöblösödő törzs, amit a bükkábrányi fatörzsleletek is tanúsítanak, és léggyökerei is lehettek.

A bükkábrányi fosszilis erdő

A bükkábrányi lignitbányában 2007 nyarán egy 16 törzsből álló, eredeti pozíciójában megmaradt facsoport került a felszínre. A késő miocénből ránk maradt fatörzsek nagyjából hétmillió évesek.

Miocén babérlevél mikroszkópos képe

A hazai késő miocén flórák a mainál jóval melegebb klímáról tanúskodnak. Számos olyan növényfaj fordult elő a Kárpát-medence területén 5–10 millió évvel ezelőtt, amelyek ma kizárólag meleg-mérsékelt vagy szubtrópusi területekre jellemzőek. Ilyenek a babérfélék, amelyek több hazai miocén flórából is előkerültek. 

Glyptostrobus törzse Bükkábrányból

Egy ősi mocsárciprusféle, a Glyptostrobus europaeus törzsének keresztmetszeti képe. A törzs egyike a bükkábrányi lignitbányában 2007-ben feltárt, eredeti élethelyzetében fosszilizálódott famaradványoknak.

Osztrák csészegomba

Az osztrák csészegomba az egyik legkorábban megjelenő gombafaj. Februártól áprilisig láthatjuk talajon fekvő vagy eltemetett ágakon, famaradványokon. Helyenként gyakori.Termőteste 1–5 cm széles, röviden nyeles, fiatalon szabályos csésze vagy kehely alakú, később ovális vagy vese formájú. Széle kezdetben kissé behajló, idősen hullámos. Külseje az okkersárga, a rózsaszín és a narancs árnyalataiban pompázik, felülete nemezes vagy piszkosfehéren szemcsés. Belső oldala élénk cinóbervörös, felülete finoman szőrös.

Hegyes kucsmagomba

A hegyes kucsmagomba áprilistól májusig fordul elő lomberdőkben, fenyőerdőkben és ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 3–12 cm magas, 2–6 cm széles, hengeres, hegyes csúcsú és együregű. A csaknem párhuzamosan futó, vastagabb, hosszirányú bordáit rövid, kevésbé kiemelkedő keresztbordák tagolják, ezáltal a méhsejtszerű bemélyedések többé-kevésbé szabályosan, hosszanti sorokba rendeződnek. Színe szürke vagy szürkésbarna, bordái feketedők.

Cseh kucsmagomba

A cseh kucsmagomba a legkorábban megjelenő kucsmagombánk. Márciustól áprilisig találkozhatunk vele lomberdőkben, bokros, nedves területeken, ligeterdőkben. Helyenként gyakori. Süvege 2–6 cm magas, 1–5 cm széles, harang alakú. Csúcsa tompa, lekerekített, csak a csúcsán kapcsolódik a tönkhöz. 

Mocsári gólyahír (Caltha palustris)

Az erdei dioráma tavacskájának partján virító, élénksárga virág a gólyahír. A gyermekdal kedves, közismert nevű szereplője nedves rétek, patakpartok láprétek, ligeterdők lakója. Évelő növény, márciustól májusig virágzik, ideális élőhelyen tömegesen, sárga virágszőnyegként borítja a vízpartot. 

Oldalak

Feliratkozás RSS - Virtualis múzeum - Növénytan rovat csatornájára