Vas Zoltán az OzoneTv Egyenlítő című műsorában
Az OzoneTv Egyenlítő című műsorában szerepelt Vas Zoltán kollégánk, a Hártyásszárnyúak gyűjteményének muzeológusa.
rovar
Perui pajzsosok
Ezt a két, nagyjából egy centiméteres pajzsbogarat a Magyar Természettudományi Múzeum lepkészei gyűjtötték 2003-ban a perui Huanuco tartományban. A bal oldali példányt 2007-ben a SYNTHESYS-program keretében nálunk járt cseh szakember, Lukáš Sekerka tudományra új fajként írta le Cyrtonota caprishensis néven.
Barnalábú lopódarázs ivadékbölcsője
A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Sárból készült jellegzetes építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtalálhatjuk.
Gyakori lopódarázs ivadékbölcsője
A gyakori lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori, őshonos fajunk. Sárból készült építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtaláljuk. A nőstény lopódarázs pókokra vadászik.
Bogárfal a Bárkában
A Sokszínű ÉLET című kiállításában, a Bárkában bámulatos „bogárfal” szemlélteti a bogarak méretének, színeinek és alakjának elképesztő változatosságát.
Pepsis pulszkyi, a pókölődarázs
A képen látható példány annak a sorozatnak a része, melynek alapján Mocsáry Sándor (1841–1915), a múzeum Hártyásszárnyú gyűjteményének alapítója a fajt elnevezte 1885-ben. A faj tudományos nevében (Pepsis pulszkyi) Mocsáry a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója, Pulszky Ferenc (1814–1897) előtt tisztelgett.
Pannon lepkeritkaságok kőnyomata
1865-ben jelent meg nagyszerű műve, a „Jellemző adatok Magyarország faunájához”. Ebben összefoglalja mindazt az ismeretet, ami addig a pannon térség állatvilágáról összegyűlt. Nemcsak sok, addig ismert faj jelentőségére hívja fel a figyelmet, hanem újakat is felsorol. Munkája különösen fontos a magyarországi rovarvilág feltárásának szempontjából.
A zefírboglárka típuspéldánya
A Zefír-boglárka típusanyaga talán mégsem veszett el. Koy Tobiás (1857–1829) üvegskatulyás lepkegyűjteményének leltározása során ugyanis találtunk egy hímet. A Zefír boglárka mellett számos olyan lepkére akadtunk az üvegdobozokban, amelyekhez a balkáni expedíciók sorozata előtt elhunyt Koy Tóbiás nem juthatott hozzá.
Esmeralda a Bogárgyűjteményben
Az Esmeralda coerulea első példánya 2014-ben érkezett a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményébe. Székely Kálmán magángyűjtő, a cincérek (Cerambycidae) családjának legjobb hazai szakértője megvásárolta a faj két példányát Európa egyik legnagyobb rovarbörzéjén, a Párizshoz közeli Juvisy-sur-Orge városában. Az egyik hím példányt a múzeumnak ajándékozta.
A kipusztult magyar szemőc
A fajt a XVIII. század végén gyűjtötték először az dél-oroszországi sztyeppvidéken. Első magyarországi előfordulását 1816-ban jelezték nyomtatásban, amely szerint Georg Dahl bécsi rovarkereskedő Buda környékén nagy számban gyűjtötte. Frivaldszky Imre naplójában 1830-ból jelzi a pesti Ördögmalomtól (a mai Dagály strandfürdő környéke). Négy évtized múlva már arról tudósít, hogy Budapest környékéről kipusztult a lepke.
Oldalak
