állat

Toke gekko Xántus János gyűjtéséből

A toke gekkó a ma ismert gekkófélék második legnagyobb faja. Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Jellegzetes, erőteljes hívóhangjáról kapta a hangutánzó toke nevet. Az éjszaka aktív állat hímjei agresszívan védik saját területüket, és bátran megtámadnak más állatokat is. Délkelet-Ázsiában a toke gekkó a jó szerencsét és a termékenységet szimbolizálja.

Óriás tobzosfarkúgyík

Az óriás tobzosfarkúgyík Dél-Afrikában honos. Testét elcsontosodott, hegyes pikkelyek borítják, amelyeknek védekezéskor jó hasznát veszi. Kolóniákat alkot, melyeknek tagjai egymástól nagyjából 17 m-re, a talajba ásott üregekben élnek. Az üregeket gondosan úgy ássák ki, hogy észak felé nézzen a bejáratuk.

Jávai orrszarvú

A Magyar Természettudományi Múzeum montírozott emlősei közül az egyik legkülönlegesebb a Xántus János által Jáva szigetén gyűjtött jávai orrszarvú (Rhinoceros sondaicus). Ez a tiszteletet parancsoló méretű növényevő a Föld egyik legritkább emlőse. 

Viza

A viza (Huso huso), a legnagyobb, édesvízben is előforduló halfaj hiába hangzik el még közismert természetfilmes csatornákon is, hogy az arapaima vagy az édesvízi rája a legnagyobb ilyen hal. A viza a tokfélék családjának tagja. Másodlagosan porcos hal, ami azt jelenti, hogy őseinek csontos váza volt.

Nagy patkósdenevér

Magyarországon nagyobb épületek padlásterében alakítja ki kölykezőkolóniáit. Társaságkedvelő faj, a hasonló igényű csonkafülű denevérrel gyakran egy búvóhelyen fordul elő. Kizárólag melegebb, stabil mikroklímájú föld alatti élőhelyeken telel. Párzása a nyár második felétől őszig tart, esetenként tavasszal is történhet, főként barlangokban zajlik. Helyéhez hű faj, ritkán vonul nagyobb távolságra, 500 kilométeres vonulási rekordtávolsága ezért igen figyelemre méltó. 

Barnalábú lopódarázs ivadékbölcsője

A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Sárból készült jellegzetes építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtalálhatjuk.

Gyakori lopódarázs ivadékbölcsője

A gyakori lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori, őshonos fajunk. Sárból készült építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtaláljuk. A nőstény lopódarázs pókokra vadászik.

Kereknyergű patkósdenevér

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) a mérsékelten fenyegetett (Near Threatened) fajok között tartja nyilván. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Közepes méretű patkósdenevérfaj. Méretei mellett orrfüggeléke alapján is jól elkülönül a másik két hazai patkósdenevérfajtól.

Oldalak

Feliratkozás RSS - állat csatornájára