Kockás piton
A kockás pitont Xántus János magyar természettudós és utazó, gyűjtötte Borneó szigetén 1870–71-ben, majd a bőrét a Magyar Természettudományi Múzeumnak ajándékozta.
Állattár
Tavaszi pajzsosrák (Lepidurus apus)
A pajzsos levéllábú rákok (Notostraca) közé tartozó tavaszi pajzsosrák időszakos kisvizekben, például keréknyomokban, szántóföldi tócsákban fordul elő.
zöld gyík (Lacerta viridis)
A zöld gyík a nyakörvösgyíkfélék (Lacertidae) családjába tartozó hüllő. Magyarország legnagyobb gyíkfaja, hossza elérheti a 40 centimétert.
A Szörnyelláról elnevezett új fürkészdarázsfaj
A „cruella” faji jelző Dorothy Gladys Smith 101 kiskutya című novellájában (1956) szereplő negatív főhős angol nevéből származik (Cruella de Vil, magyar fordítása Szörnyella de Frász).
Feketenyelű lopódarázs
A feketenyelű lopódarázs Magyarországon gyakori, Amerikából származó idegenhonos, Európába behurcolt faj. Az első ismert magyarországi példányát 2010-ben, Budapesten gyűjtötték.
Barnalábú lopódarázs
barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Viszonylag nagyobb termetű (2–3 cm-es), jellegzetes színezetű, karcsú rovar.
Toke gekko Xántus János gyűjtéséből
A toke gekkó a ma ismert gekkófélék második legnagyobb faja. Délkelet-Ázsia trópusi erdeiben él. Jellegzetes, erőteljes hívóhangjáról kapta a hangutánzó toke nevet. Az éjszaka aktív állat hímjei agresszívan védik saját területüket, és bátran megtámadnak más állatokat is. Délkelet-Ázsiában a toke gekkó a jó szerencsét és a termékenységet szimbolizálja.
Óriás tobzosfarkúgyík
Az óriás tobzosfarkúgyík Dél-Afrikában honos. Testét elcsontosodott, hegyes pikkelyek borítják, amelyeknek védekezéskor jó hasznát veszi. Kolóniákat alkot, melyeknek tagjai egymástól nagyjából 17 m-re, a talajba ásott üregekben élnek. Az üregeket gondosan úgy ássák ki, hogy észak felé nézzen a bejáratuk.
Nagy patkósdenevér
Magyarországon nagyobb épületek padlásterében alakítja ki kölykezőkolóniáit. Társaságkedvelő faj, a hasonló igényű csonkafülű denevérrel gyakran egy búvóhelyen fordul elő. Kizárólag melegebb, stabil mikroklímájú föld alatti élőhelyeken telel. Párzása a nyár második felétől őszig tart, esetenként tavasszal is történhet, főként barlangokban zajlik. Helyéhez hű faj, ritkán vonul nagyobb távolságra, 500 kilométeres vonulási rekordtávolsága ezért igen figyelemre méltó.
Barnalábú lopódarázs ivadékbölcsője
A barnalábú lopódarázs Magyarországon mindenütt előforduló, gyakori faj. Ázsiából származik, véletlenül hurcolták be Európába. Sárból készült jellegzetes építményeit – ivadékbölcsőit – épületek esőtől védett részein is gyakran megtalálhatjuk.
Oldalak
