Szóra bírt csontjaink - időszaki kiállítás

A kiállítás már nem látogatható!

Mi történik a régészeti ásatásokon begyűjtött embertani leletanyaggal? Milyen eszközöket, módszereket, műszereket használnak a kutatók az ásatás helyszínén, a gyűjteményben és a laboratóriumban? Mit vizsgálnak az antropológusok? Hogyan becslik az életkort, a testméreteket, milyen jelek utalnak a hajdan volt életmódra és táplálkozási szokásokra? Mi okozhatta a halálát annak az i.e. 50-70 között elhunyt szarmata nőnek, akinek hiányzott a bal karja?   Hogyan történt a sebészi koponyalékelés a honfoglalás korában?  Vajon milyen nyomai vannak a szimbolikus trepanációnak a koponyán? Milyen nyomokat hagy a koponyacsont felszínén a kezeletlen szifilisz? Mit rejtenek a mellkasban és a hasüreg tájékáról származó földminták? Hogyan érhetjük tetten, milyen belső paraziták károsították elődeinket? Miben segíthet a több ezer évvel ezelőtti kórokozók kimutatása? Hogyan elevenednek meg elődeink arcvonásai? Milyen tényezők befolyásolják a száj formáját és teltségét? Hogy nézhetett ki Dobó István? A Szóra bírt csontjaink válaszolnak.

Mi az antropológia?

A kiállításból kiderül, mi a biológiai embertan, milyen kutatások tartoznak a tudományterületébe, és az is, milyen módszeretek használnak a történeti embertani kutatásokban.

A látogatók is tevékeny részesei lehetnek az embertani kutatásoknak, például egy medencecsontból megbecsülhetik a valaha élt embertársunk nemét, életkorát, az összehasonlító combcsontok sorozatából, az antropológusok által használt képletekkel megbecsülhetik elődeink testmagasságát.

Egészség és betegség a múltban

 

Mindnyájunkat érdekel, hogy milyen lehetett elődeink egészségi állapota, miféle betegségekkel küszködtek, egészségesebbek voltak-e vagy sem, mint mi manapság. Ezekre a kérdésekre adhatnak választ a paleopatológia, azaz őskórtan, a régi emberi és állati maradványok kóros, patológiás elváltozásaival foglalkozó tudományág.

Súlyos gerinctuberkulózis Pott-féle púppal

Hogy néztek ki elődeink?

Az ember eltűnődik egy-egy koponya láttán: milyen lehetett az egykor eleven emberi arc? Különös érzés belegondolni, hogy a csontváz néhai tulajdonosa valaha mozgott, falatozott, szeretett. Az pedig valóságos rejtélynek tűnhet, hogy szép vagy csúnya, fiatal vagy öreg volt-e. Pedig a plasztikus arcrekonstrukció-készítés segítségével ma már bármely ép koponyára visszavarázsolható az „eredeti” arc. A kiállítás megeleveníti különböző történelmi személyiségek köztük királyok, illetve a királyi családhoz tartozó előkelők  arcát, így láthatjuk, milyne lehetett Dobó István, Janus Pannonius, Rotterdami Erasmus, III. Béla és felesége Antiochiai Anna vagy Szent László a valóságban.

Árpád-kori férfi és Bene vitéz arcrekonstrukciója

Koponyák a párizsi katakombákból

Koponyák a párizsi katakombákból (balra), Közép-Ob vidéken gyűjtött osztják (hanti) koponyák (jobbra)

 

Szent László arcrekonstrukciója

 

Lefejezés nyoma a nyakcsigolyákon.

 

Női medencecsont

A harmadik háti csigolya (picivel a váll vonala alatt helyezkedik el) testébe fúródott pisztoly- vagy puskagolyó.