Szarvaskaland - kamarakiállítás

Mindent a szarvasokról!

Ismerkedjetek meg a szarvasfélékkel általában, néhány fajukkal pedig közelebbről is.
Képviselőiket kis időre felköltöztetjük a mélyraktárból, hogy karácsonyi, Szarvaskaland című kamarakiállításunk keretében találkozhassatok velük.

Jávorszarvas (Alces alces)

A legnagyobb ma élő szarvas, testtömege 250-800 kg. A bikák agancsa legtöbbször lapátossá fejlődik, akár 2 m terpesztésű és 35 kg nehéz is lehet. Lábai világosabb színűek a test alapszínénél. Az erdős tundrától a lomhullató erdőkig megél, de leginkább a víz közeli erdőket kedveli. Orrlyukait bezárva a víz alatt is képes legelni. Általában magányosan él, illetve a tehenek a borjaikkal. Csak a farkas falka, a szibériai tigris, a barnamedve és a kullancsok jelentenek rá veszélyt.


Jávorszarvas (forrás: pixaby.com)

Rénszarvas (Rangifer tarandus)

Közepes vagy nagyméretű szarvas (65-240 kg). Egyedüli fajként a tehénnek is van agancsa, bár sokkal kisebb, mint a bikáé. Az állat tömegéhez képest ennek a fajnak van a legnagyobb agancsa (140-150 cm, 15 kg). Az északi tundrák és a tajgák lakója. Vannak vándorló és nem vándorló állományai. Rendszerint nagy csordákban él. Patái a mocsaras terepen és a magas hóban való mozgáshoz adaptálódtak. A mínusz 60 fokot is elviseli, de plusz 15 0C „melegben” már szenved. Fő ragadozója a farkas, de a jegesmedve, a barnamedve, a hiúz és a rozsomák is veszélyt jelent számára.


Rénszarvas (forrás: pixaby.com)

Dámszarvas (Dama dama)

Közepes méretű szarvas, 35-100 kg. Felnőtt korban is pettyes. A bikák agancsa lapátossá fejlődik. Az utolsó eljegesedéskor a Kárpát-medencéből kihalt, de Kis-Ázsiából újra betelepítették. A Gyulaj környéki állománya világhírű. A mérsékelt övi erdőknek és az erdős sztyeppek erdőfoltjainak lakója. A szaporodási időszakát „barcogásnak” nevezik. Kis családokban, agglegénycsapatokban vagy magányosan él. Európában a farkas és a hiúz a fő ragadozója.


Dámszarvas (forrás: pixaby.com)

Óriásszarvas (Megaloceros giganteus) csontváza

A valaha élt egyik legnagyobb, és főképp legnagyobb agancsú szarvas. A bikák becsült testtömege 700 kg. A legnagyobb agancs fesztávja 3,65 m, tömege 40 kg lehetett. Ma már nem létező, különleges élőhelyen, az úgynevezett mamutsztyeppeken élt. A ma élő szarvasok közül a dámszarvas a legközelebbi rokona, erre utal mindkét faj lapátos agancsa. Eurázsiában élt. Fő ragadozója a kardfogú macska, a barlangi oroszlán és a barlangi hiéna lehetett. Kihalásában az éghajlatváltozás játszhatta a legnagyobb szerepet.


Óriásszarvas csontváza a Müncheni Paleontológiai Múzeumban (forrás: Szilas, Wikipedia)

Gímszarvas (Cervus elaphus)

A magyarok leginkább tisztelt vadfaja, hiszen a mondabéli csodaszarvas valószínűleg gímszarvas volt.  Az egyik legnagyobb szarvasféle, súlya elérheti a 350 kg-ot is. Színe vörösesbarna, jellegzetes a farán látható tükörnek nevezett világos folt. A felső szemfogát gyöngyfognak, az alsót sarokfognak nevezik. Borjai részben pettyesek. A bikák agancsa rendkívül látványos, sokágú fejdísz és fegyver. A szemág és a jégág általában megvan. Az agancsszárak vastagok, erősek. A felső ágak alkotják a koronát. A bika 8-13 éves korára éri el az agancs a maximális méretét, utána a bika „visszarak”. Szaporodási időszaka a szarvasbőgés. Európa, Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia mérsékelt övi és elegyes erdeiben őshonos. Kis csapatokban, vagy magányosan él. Télen nagyobb létszámú rudlikba csoportosul.


Gímszarvas (forrás: pixabay.com)

Európai őz (Capreolus capreolus)

Kisméretű szarvasféle (17-35 kg). Általában csak a baknak van agancsa, amely legtöbbször háromágúvá fejlődik. Jellegzetessége a tükör, amely télen látványosabb. Eredetileg erdei faj, de sikeresen alkalmazkodott az ember által létrehozott kultúrtájakhoz. Az őz nyáron magányosan vagy kisebb családi csoportokban él, télen nagyobb létszámú csapatokat, rudlikat alkot. Az üzekedési időszak júliusban és augusztusban van. Jellemző a fajra az ikerellés. A magányosan talált őzgidák nem árvák, tilos őket hazavinni, de még megsimogatni is! Ragadozói a hiúz, a farkas, néha a barnamedve, a róka és a vadmacska


Európai őz (forrás: pixabay.com)

 

A kiállítás 2020. január végéig látható a múzeum Kupolacsarnokában.