Fotográfiai gyűjtemény

Általános bemutatás

Az Embertani Tár fotográfiai gyűjteménye, a XIX. század végétől napjainkig készített, jelentős mennyiségű antropológiai témájú fotóanyagot őriz. Nagyrészt ún. repro anyag, de kb. a teljes anyag 30%-a eredeti felvétel.

Eddig háromszor volt szerencsénk az NKA pályázati támogatását elnyerni: először 2001-ben, 1000 darab üvegnegatívról készítettünk kontakt felvételeket és digitálizáltuk is. Másodszor 2003-ban, 500 darab üvegnegatívval végeztük el ugyanezt a munkát. Majd 2004-ben harmadszorra is elnyertük az NKA támogatását, amikor is 324 darab papírképről (ún. albumin képekről) készítettünk kontakt- és digitális felvételeket, valamint – külön, erre a célra varratott – savmentes papírból készült tasakokba raktuk az eddig "bedigitalizált" összes fotográfiai anyagot, majd melléjük helyeztük a róluk készült papírképeket is.

Így tehát mind az 1500 darab üvegnegatívról és mind a 324 darab albumin lapról készített kontakt felvétel savmentes papírba került. Természetesen mindezen anyagokat sorba is rendeztük és egy egyszerű táblázatos formában a leíró adatokat is rögzítettük.

Három részre tagolható a gyűjtemény:

  1. üvegnegatívok
  2. papírképek
  3. digitális képek

1. Üvegnegatívok

Nagyobb számban találhatók üvegnegatívok. Keletkezésük a XIX. század végétől a XX. század első feléig tartó időszakra datálhatók. Nagyrészt reprodukciós felvételek, de találhatók itt eredetiek is. Felbecsülhetetlen értékűek azok az üvegnegatívok, amelyek az első magyar antropológus, Török Aurél által készített kraniometriai mérőműszereket ábrázolják, továbbá azok a hiteles felvételek, amelyeken III. Béla és neje, Antiochiai Anna exhumált koponyái, valamint maga Török Aurél látható. Egy külön csoportot alkotnak azok az üvegnegatívok, amelyek – valószínűleg – a hajdani Néprajzi Múzeumból átadás útján kerültek az Embertani Tárba, valamikor a megalakulásunk (1945) környékén. Ezeken az ún. típusképeken, élő emberek felvételei láthatók szemből és oldalról, némelyik névvel együtt. A gyűjtemény feldolgozása jelenleg is tart.

Szakvélemény Kincses Károly fotomúzeológustól:

A gyűjtemény hozzávetőlegesen 1500 darab, nagyobbrészt 6x9 cm nagyságú, zselatinos ezüst hordozójú üvegnegatívból, kisebb számban 9x12 és néhány darab ettől eltérő, például 10x15 cm-es, szintén zselatinos üvegnegatívból áll.

A vizsgálat során megállapítható, hogy az anyag nem egy korszakból, nem egy szerző által készített homogén anyag, hanem korábban, általam nem ismert szervezeti formában történt tervszerű gyűjtés, belső adattári (feldolgozó) munka eredményeként létrejött anyag-egység. A készítés dátumai 1916 és az 1930-as évek közé esnek, csak nagyon kevés negatív tartalmaz erre vonatkozó konkrét információt. Elsősorban a felhasznált negatívanyagok típusaiból (Agfa Trockenplatte, Plaques Lumiere, Agfa Isorapid, Agfa Isolar, Gevaert Scaldis, Joh. Sachs & Co, Hauff Leonar, Tizian Special) valamint az ezeket forgalmazó magyar fotókereskedők (Calderoni, Pejtsik, Busch) működési adataiból lehetett ezt a következtetést levonni.

Itt kívánom megjegyezni, hogy a negatívok jórészt eredeti dobozaikban őrződtek meg, kevés, időnként semmilyen, és csak néha megfelelő szöveges információval. A negatívokkal együtt nem maradt külön szöveges dokumentáció, leírókarton, leltárkönyv stb. A negatívok számbelileg legnagyobb része reprodukció. Elsősorban kutatást segítő könyvek, kiadványok, ábrák másolatai. Ezeket az eredeti (átnézett) dobozok belsejében külön jelöltem. Ezek a negatívok sem a múzeumi törvény, sem az általános muzeológusi gyakorlat szerint nem minősülnek műtárgynak, besorolásuk tudományos segédanyag. Ennek megfelelően egyedi értékük nem számottevő, legfeljebb a rajtuk lévő információ döntheti el, hogy fontos-e további őrzésük, konzerválásuk, feldolgozásuk. Az információkat (nagyon helyesen) egy korábbi munkafázisban már beszkennelve, digitális formában eltárolták. Antropológus szakember kell átnézze, hogy mely könyvillusztráció pótolhatatlan értékű, az én – nem embertani – szaktudásom szerint a legtöbb illusztráció csak a mai fénymásolat szintjén értékelendő, legtöbb könyv eredetiben is hozzáférhető, s jobb, korszerűbb másolat készíthető róla. Megjegyzendő, hogy ezek a reprodukciók egy technikailag nem túlságosan képzett fényképész produktumai, gyakori exponálási, hívási hibákkal. Állapotuk általában kielégítőnek mondható, néhány törött, több vegyszerfoltos, néhány utólagos nedvesség által penészes, s szinte valamennyi kisebb-nagyobb mértékben ezüstkiválástól fenyegetett.
[...]

Egészen más elbírálás alá esnek az eredeti felvételeket tartalmazó üvegnegatívokat rejtő dobozok. Ezek egy része reprókkal vegyesen, másik részük csak eredetikkel együtt található jelenlegi helyükön. Ezek az esztergomi fogolytáborban 1917-ben készült portrék, embertani szempontok figyelembevételével készült fej, félalakos és egészalakos felvételek. Ezek egyedi értékű műtárgyak, ennek megfelelően kezelésük, a velük való bánásmód is erősen különbözik az adattári besorolású reprónegatívoktól.
2003. október 29.

Török Aurél
Török Aurél

2. Papírképek

Kisebb részt képviselnek a gyűjteményben a papírképek. Ezeken főleg ásatások, ásatók, régészek, antropológusok láthatók. A gyűjtemény feldolgozása jelenleg is tart.

Ide tartoznak az ún. "betyár-képek" (44 darab), amik jelenleg a MTM kiállításán tekinthetők meg egy kapcsos, bőrkötésű könyvben (természetesen csak az üvegtárlón keresztül), valamint az a 324 darab albumin, melyeket Györffy István szerzeményezett a 20. század elején Romániában. Ezekből jelenleg a Magyar Néprajzi Múzeum is csak 488 darabbal rendelkezik.

[Györffy István] "Az első világháború idején a hadfőparancsnokság polgári megbízottjaként a moldvai magyarság helyzetének tanulmányozását kapta feladatául. 1918-ban Romániában jutott egy jelentős, több száz darabos portrésorozathoz, amely azokról az igazolványokról származott «melyeket 1910 körül adott ki a román hadügy az 1878-as (orosz-török) évi hadjáratban részt vett veteránokról. Ezek javakorabeli, 50-60 év közötti férfiak, akikről saját helyi viseletükben készült igazolványkép valamely fényképészeti műteremben. Moldvai csángó is van köztük vagy száz darab.»" (Fogarasi 2000 p.743) [Fogarasi, K. (2000): Fényképgyűjtemény. p.729–776. — In: Fejős, Z. (főszerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest 1–1058.]

 
[a 17859-es albuminkép előlapja és hátoldala]

3. Digitális képek

Ezeket a képeket már jóval 2004. év előtt elkezdtük gyűjteni. Tulajdonképpen amióta az Embertani Tár digitális fényképezőgéppel rendelkezik folyamatosan készítünk ilyen felvételeket. Azonban igazán 2004-ben sikerült odáig eljutni a munkánkban, hogy egy valós állapotot tudjunk bemutatni; a magunk számára pedig egy rendezett, ténylegesen a Tár birtokában lévő és viszonylag egyszerűen visszakereshető digitális képgyűjteményt tudhassunk magunkénak. Ez megegyezik a Nyilvántartás adatbázisra való áttéréssel, amihez is több, mint 10 000 darab digitális fényképet készítettünk el a gyűjteményi anyagainkról. Ezen kívül még számtalan egyéb felvétel is megtalálható itt, például különféle szakmai rendezvényekről, a Tárba látogató hazai és külföldi kutatókról, valamint külföldi kutatóútjainkról. A gyűjtemény feldolgozása jelenleg is tart.

 

A gyűjtemény nagysága
Üvegnegatív: 1 500+ | Papírkép: 320+ | Digitális kép: 10 000+

Leltározási rend
Egyedi leltározás.

Keresési lehetőség
A tári könyvtáros segítségével a helyszínen kereshető.

Hozzáférés
A gyűjteményt a tárvezetővel való előzetes egyeztetés után a múzeum szabályzatának megfelelő módon lehet kutatási célokra felhasználni.

Munkatársak
Könyvtáros: Makra Szabolcs

Irodalom