Bókoló fogasír (Cardamine enneaphyllos)

A bókoló fogasír (Cardamine enneaphyllos) a keresztesvirágúak családjának (Brassicaceae) képviselője. A fogasíreket csak újabban sorolják a Cardamine (kakukktorma) nemzetségbe, korábban Dentaria (fogasír) nemzetségnév alatt tárgyalták őket. A fogasírek tőlevél nélküli, húsos pikkelyekkel borított gyöktörzsű fajok. Egyik legimpozánsabb hazai képviselőjük a bókoló fogasír. Évelő lágyszárú, amely 20–30 cm magasra is megnő. Három, örvben álló, hármasan összetett leveleinek széle szabálytalanul fűrészes-fogas. A bókoló virágkocsányon fejlődnek halványsárga virágai, a porzó hossza eléri a szirmok hosszát.

bókoló fogasír (Cardamine enneaphyllos)

Halványsárga virágait kora tavasszal, még bőven lombfakadás előtt láthatjuk elsősorban bükkösökben és más mezofil vagy sziklás erdőkben. Közép-európai faj, de hazai elterjedése a Dunántúl egyes tájaira korlátozódik, így jellemző a Mecsekben, a Zselicben, Belső-Somogyban, Zalában, a Soproni- és a Kőszegi-hegységben, valamint a Dunántúli-középhegység tájain (Keszthelyi-hegység, Bakony, Vértes, Pilis és Budai-hegység).

Korábbi évszázadokban gyógynövényként ismerték, gyöktörzsét fogfájás, köhögés ellen használták.

Kép és szöveg: Bauer Norbert