Arany János kiállítás

„Arany költészetében megvan úgyszólva az egész magyar állatvilág; ha a magyar fauna és minden reá vonatkozó forrás ki találna veszni,
Arany műveiből sokat tanulhatna a tudós a rekonstrukcióra nézve.”
(Riedl Frigyes)

Interaktív kiállításunkban a művészet, a digitális technika és a természettudomány találkozik. Egyszerre átélhetjük Arany Toldijának világát, és pontos ismereteket kaphatunk a versekben megjelenő élővilágról  -  kiterjesztett valóságban.

A Magyar Természettudományi Múzeum új időszaki kiállítása a Toldi, a Télben és a Tölgyek alatt című versek néhány részlete kapcsán mutatja be az élővilágot.

A kiállításban „elhullajtott könyvlapokról” tabletek segítségével képzeletbeli, animált Arany-világba érkezünk, melyet a Moholy-Nagy László Művészeti Egyetem (MOME) munkatársai hoztak létre a digitális technika segítségével. Nagyon is valós, természettudományosan hiteles leírások visznek minket közel a költő eszközeivel megformált élővilág egy-egy tagjához.

Arany a Toldi Első énekében érzékletes képekkel festi le az alföldi táj nyári kietlenségét, forró szárazságát. Versolvasóként persze nem kell belegondolnunk a versben szereplő hasonlatok „eredeti” jelentésébe. Ha azonban kicsit kilépünk az irodalom világából, és úgy vizsgáljuk meg Arany szavainak jelentését, érdekes megfigyeléseket tehetünk.

 

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja,
Tikkadt szöcskenyájak legelésznek rajta;

Nincs egy árva fűszál a tors közt kelőben,
Nincs tenyérnyi zöld hely nagy határ mezőben.”

A szikes pusztákon sosem szöcskenyájak „legelésznek” – sem frissen, sem tikkadtan – hanem sáskák, hiszen a szöcskék magányosan élő ragadozók vagy mindenevők. 
 

„Válunál az ökrök szomjasan delelnek,
Bőgölyök hadával háborúra kelnek (…).”

 

Hogy miért kelnek bőgölyök hadával háborúra a válunál szomjasan delelő ökrök? Azért, mert a nőstény böglyöknek életükben legalább egyszer vért kell szívniuk, hogy petéik megfelelően fejlődjenek, és mi lehet jobb erre a célra a csordákban legelésző szarvasmarháknál? Szúrásuk nagyon fájdalmas, hiszen szájszervük mintha tucatnyi apró késpengéből és injekcióstűből állna. 

Arany életművének meghatározó helyszíne volt a Margit-sziget, ahol többek közt a Tölgyek alatt című verse is született.

„A tölgyek alatt
Szeretek pihenni,
Hova el nem hat
Város zaja semmi.”

A Margit-sziget tölgyei kocsányos tölgyek. Ez a hatalmasra növő, méltóságteljes fafaj ma is elterjedt Magyarország alacsonyabb fekvésű területein. A Margit-sziget tölgyeit nem ültették, hanem az eredeti növényvilág hírmondói. Hazánk legöregebb fája egy 800 éves kocsányos tölgy a szigetközi Héderváron. A tölgy termése, a makk, csésze alakú kupacsban ül, és hosszú nyél (kocsány) végén fejlődik, a kocsányos tölgy erről kapta a nevét.

A tölgy fája, lombja, termése sokféle állatnak nyújt táplálékot és búvóhelyet. Csak rovarból több, mint 600 faj él az eleven tölgyfákon.

A kiállításban a fentieken kívül a délibábtól kezdve az ártereken, a virágzó sziken és a nagyot koppanó orrszarvú bogáron át a nádast lakó aranysakálig számos élőlény és természeti jelenség bomlik ki a természettudomány nyelvén.

 

A kiállítás az állandó kiállítások belépőjegyével is megtekinthető. 
A kiállítás belépődíjai: 
Felnőtt: 800 Ft
6-26 év között: 400 Ft
62-70 év között: 400 Ft
70 év fölött ingyenes