A Növénytár kutatási tevékenysége

Recens növények kutatása

A ma élő (recens) növények kutatása kiterjed a virágos- és virágtalan növényekre egyaránt, sőt hagyományosan gombakutatás és gombagyűjtemény is van a Növénytárban. Mivel minden nagyobb rendszertani egységnek van gyűjteménye, a kutatás is lefedi a növénytan, sőt a mikológia jelentős spektrumát.
Algológiai kutatások közül „Szilícium-dioxid vázas algákon alapuló környezeti rekonstrukció hegyi és sík vidéki tavakban” c. kutatás keretében az elmúlt 15000 évben lezajlott hidrológiai és klimatikus változások nyomon követését végezzük kovavázas algák (kovaalgák és chrysophyta ciszták) vizsgálatával a Kárpáti régióban.
Kiemelkedő a makrogombagénbank létrehozása és fejlesztése, amely nemcsak ritka, védett gombafajokat tartalmaz, hanem gazdasági jelentőségűeket is. Hazánkban ez az egyetlen, folyékony nitrogénben tárolt, magyarországi nagygombafajok izolátumait tartalmazó gyűjtemény, amely egyben mezőgazdasági és természetvédelmi genetikai erőforrás.
 A magyarországi nagygombafajok elterjedésének vizsgálatában különös hangsúlyt kap a ritka gombafajok felkutatására.

Preparátum a gombagyűjteményből


Zuzmóflorisztikában a taxonómiai kutatások mellett florisztikai kutatások folynak, amelyek elsősorban a természetvédelem számára fontosak. Részt veszünk nemzeti parkjaink és más védett területek zuzmó-biodiverzitásának feltárásában is, és javaslatot tettünk zuzmó fajok védetté nyílvánítására.
Mohakutatásaink jelentős eredményeket hoztak a mohavédelem területén. Az új Európai Moha Vörös Lista létrehozásához a magyarországi és délkelet-európai adatok szolgáltatásával járulunk hozzá. Mohaflorisztikai kutatásokat végzünk Szerbiában, Montenegróban, Bulgáriában, Görögországban, Törökországban, illetve néhány éve Albániávaban, Macedóniában és Horvátországban is. Mohamonitorozást végzünk a Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer keretében, amelynek során nyomon követjük az Európai Unió Élőhelyvédelmi Irányelv listáján szereplő fajok populációméreteinek változásait, és új populációkat kutatunk fel Magyarországon. Emellett mohaközösségek változásait vizsgáljuk sziklagyepek, szikesek, vizes élőhelyek és erdőrezervátumok kiválasztott mintahelyein.

Szurdoki Erzsébet (b) és Papp Beáta (j) egy szerbiai expedíción


Virágos növények taxonómiai kutatása területén a Chamaecytisus nemzetség feldolgozása folyik, amely a hazai és európai herbáriumok  revízióját, tipifikációt, nómenklatúrai revíziót, valamint a florisztikai adatok revízióját és növényföldrajzi értékelését tűzte ki célul. A Kárpát-medencén kívül Ukrajnában, Oroszországban, Szlovéniában és a Balkán egész területén gyűjtöttünk a nemzetséghez tartozó fajokból.
A Cotoneaster és Sorbus nemzetségek taxonómiai kutatásai az Atlas Florae Europaeae nemzetközi projekt keretében zajlanak, hozzájárulva a hazai adatokkal az európai flóra feltárásához.
Hazai virágos flórakutatásaink közül kiemelkedő a Bakony-vidék és környékének flóra- és vegetációkutatása. A terepmunkáink eredményeképp számos, a hegységből korábban nem publikált,  ritka növényfaj került elő. A terület sziklagyepjeinek, sztyeprétjeinek és félszárazgyepjeinek szisztematikus feldolgozása is kiemelt figyelmet kap.
Albánia flórájának kutatása az ötvenes évekre nyúlik vissza. Hosszabb szünet után, több mint 10 éve ismét intenzív gyűjtéseket és kutatásokat végzünk ezen a területen. Több száz növényfaj előfordulását mutattuk ki az ország területén, másokét megerősítettük, továbbá revízió alá vesszük az országból közölt növényfajok bizonyító példányait.

Barina Zoltán Albániában


A mérsékelt övre vonatkozó mdendrológiai kutatások keretében főként nyitvatermő taxonok revíziója folyik hazai és külföldi élő gyűjteményekben, botanikus kertekben.
Ökológiai kutatások közül jelenleg a feketefenyvesek ökológiai problémáit vizsgáljuk. A Magyarországon nem őshonos, csupán a 19. század végén betelepített faj számos természetvédelmi problémát okoz, az eredeti növény- és állatvilág fajai nem találják meg életfeltételeiket a sűrű ültetvényekben, ráadásul invazív jellege révén terjed.

Rácz Istán egy jegenyefenyő termőágával

Ősnövények kutatása

Az ősnövény kutatás egy jelentős része hazai lelőhelyek feldolgozásához kötődik, de a taxonómiai revíziók szükségessé teszik, hogy kitekintsünk a világanyagra, és külföldi gyűjtemények anyagait is megvizsgáljuk. Az ősnövénytani adatokból nemcsak egy-egy kor flóráját ismerhetjük meg, hanem az egykori klímáról is fontos információkhoz juthatunk, továbbá a szárazföldi őskörnyezet rekonstrukciója is lehetővé válik.
Legidősebb jelentős ősnövény leletek a jura időszakból származnak a Mecsekből. A flóra feldolgozása nagyrészt kutikula vizsgálaton alapul, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy számos új tudományos eredmény szülessen.
A „Magyarország késő miocén (pannon) flórájának kutatása” egy korszak átfogó növénytani, paleoklimatológiai és környezeti kutatását, azon belül hazánk összes pannon ősnövény lelőhelyének és a Kárpát-medence ide vonatkozó anyagának feldolgozását és értékelését tűzte ki célul.
Egyes kutatásaink nem elsősorban egy adott lelőhelyhez kötődnek, hanem átfogó jellegűek. Ilyen a „Melegkedvelő flóraelemek evolúciója és klimatikus vonatkozásai Magyarország és az északi félgömb kainozoikumi flóráiban” c. kutatási témánk, amelynek egyik alapvető célkitűzése a magyarországi paleogén és neogén flórák melegkedvelő elemeinek nyomon követése, diverzitásuk feltárása, és a feltárt spektrum paleoklimatikus vonatkozásainak elemzése.
Vannak olyan kutatásaink, amelyek fontos növénycsoportokat céloznak meg és követnek nyomon a földtörténet több szakaszában. Ilyen a jelenleg folyó cikászkutatás, amely a cikászok kainizoikumi evolúcióját vizsgálja a teljes északi féltekére kiterjedően.