Museums Go Green

2021.04.19.
A Föld napja alkalmából múzeumunk csatlakozik a #MuseumsGoGreen programhoz, amelynek céljai között szerepel a természeti értékek, a klíma és biológiai sokféleség megóvásának elengedhetetlen fontosságára történő figyelemfelhívás. Erről bővebben a linken tudtok tájékozódni.
https://magyarmuzeumok.hu/cikk/fold-napja-2021-kuratori-parbajra-fel
Ennek keretein belül a múzeum zöld színű tárgyai közül fogunk bemutatni pár kiválasztottat a héten.
Első résztvevőnk a képen látható nagy zöldaraszoló (Geometra papilionaria). Ez a nagyobb méretű éjszakai lepke a palearktikus régióban fordul elő, szárnyfesztávolsága elérheti az 5-6 centimétert is. Leírása Carl Linnétől származik 1758-ból.
Fénykép: Rudolf Jonatán (MTM)

2021.04.21.
A természeti értékek és a biológiai sokféleség megóvására és a klímavédelem fontosságára rámutató  #MuseumsGoGreen program keretein belül ma a zöld aventurin kvarcitot mutatjuk be. Különleges zöld színét a benne található króm tartalmú fuchsit csillámoknak köszönheti. Neve az olasz "a ventura", azaz "véletlen, szerencse" szóból származik, mely a muránói aventurin üveg véletlenszerű feltalálásához köthető a XVIII. századból. Előszeretettel készítenek belőle marokköveket és egyéb ékszereket.
Fénykép: Rudolf Jonatán (MTM)
 
2021.04.22.
Zöld hét sorozatunk mai példányai ezek a pompás ganajtúrók (Chrysina gloriosa). Megjelenésük részben ismerős lehet hiszen a hazai aranyos rózsabogárral egy családba tartoznak. Ezek a példányok azonban Kaliforniától egészen Ecuadorig fordulnak elő. Pompás színei a fedőszárnyakat alkotó kitin molekulák sajátos kristályszerkezetéből ered. A szárnyfedőről visszaverődő fény úgynevezett Bessel nyaláb formájában, diffrakció nélkül történik.
Fénykép: Rudolf Jonatán (MTM)
 
2021.04.23.
A zöld hét végének közeledtével bemutatjuk egyik legzöldebb tárgyunkat az Ásvány- és Kőzettárból. Ez a gyönyörű mélyzöld ásvány a malachit. Neve a görög malakhé, azaz mályva szóból ered, mivel színe hasonlít a mályva sötétzöld leveleire. A karbonátásványok közé soroljuk, emellett magas réztartalma miatt a réz egyik ércásványa. A réz kinyerésén túl felhasználják még díszítőkőként, ékszerként, valamint egykor festék alapanyagként is alkalmazták.
Fénykép: Rudolf Jonatán (MTM)
 
2021.04.23.
A természeti értékek és a biológiai sokféleség megóvására és a klímavédelem fontosságára rámutató #MuseumsGoGreen program keretein belül utolsóként egy zöld színű virágbogarat mutatunk be. Egy zöld színű virágbogár (Ischiopsopha lucivorax) Pápua Új-Guineából A 25-30 mm testméretű bogár ragyogó zöld színét nem festékanyagnak, hanem a kültakaró (kitinkutikula) finomszerkezetének köszönheti. A különleges, szinte világító szín a finom, párhuzamos kitinlemezeken bekövetkező többszörös fényinterferencia következménye. A jelenség hasonló a víztócsán szétterülő olajfolt szivárványos fényjátékához. A virágbogaraknak (Cetoniinae) nálunk is van néhány képviselője, de a csoport a trópusi területeken éri el az igazi fajgazdagságát, ahol összességében több ezer fajuk él. A fajok zöme pompás színezetű, leggyakrabban a fémzöld valamelyik árnyalatát mutatják, de akadnak acélkék, bíborszínű vagy vöröses fényű fajok is köztük. Nappali állatok, melyek virágokon, erjedő gyümölcsökön vagy fák kifolyó nedvén táplálkoznak. Jellemző, hogy repüléskor hártyás szárnyukat a szárnyfedők által hagyott oldalsó résen nyújtják ki, így szárnyfedőik repülés közben is zárva maradnak. Ennek az alcsaládnak a tagjai az afrikai góliátbogarak, melyek a leghatalmasabb bogarak közé tartoznak. Lárváik a cserebogarakéhoz hasonló pajorok, korhadt fákban, talajban vagy hangyabolyban élnek. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárának példányai zömében Bíró Lajos (1856–1931) és Fenichel Sámuel (1868–1893) gyűjtéséből származnak.
Szakértő: Szél Győző (MTM, Bogárgyűjtemény)
Fénykép: Rudolf Jonatán (MTM)